Bernd Posselt, az Európai Parlament képviselője „a nacionalizmus csökevényének” nevezte az egykori csehszlovák elnök, Eduard Benes második világháborút követően érvényesített dekrétumait, amelyek az akkori Csehszlovákiában élő szudétanémetek és a szlovákiai magyarok – a kollektív bűnösség elvére alapozott – jogfosztottságát, kitelepítését és vagyonuk elkobzását törvényesítették.
Habsburg Ottó a Páneurópai Unió tanácskozásának pozsonyi rendezvényén határozottan viszszautasította a cseh és szlovák hivatkozásokat, amelyek szerint annak idején a Benes-dekrétumokban foglaltakhoz hasonló intézkedéseket foganatosítottak volna Lengyelországban és Hollandiában is. Mint mondta: a lengyel és a holland dokumentumokban egyetlen diszkrimináló paragrafus sem található, ezzel szemben a Benes-dekrétumoknak négy olyan, az emberi jogokkal ellentétes, tarthatatlan paragrafusa van, amelyeket máig nem hatálytalanítottak.
Ausztria a Benes-dekrétumok kapcsán a hét végén felvetette a kárpótlások kérdését is. Az Osztrák Szabadságpárt bécsi szervezetének kongresszusán Peter Westenthaler frakcióvezető leszögezte: nagyon is itt az ideje a kárpótlási alap létrehozásának és a szudétanémet származású osztrák honfitársak kárpótlásának. Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter az osztrák televízióban vasárnap annyit mondott: maga is kívánatosnak tartaná a kárpótlási alapot, ám ezt Csehország csakis önkéntes alapon hozhatja létre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ragaszkodik Csehország bocsánatkéréséhez, s egyben kissé különösnek minősítette Günter Verheugen EU-biztos prágai kijelentését, amely szerint a dekrétumok nem akadályozzák Csehország uniós csatlakozását, mert még várat magára az Európai Parlament által követelt és az EU Bizottsága által megrendelt szakértői vélemény.
Globál Nógrádi Györggyel - Ukrajna célkeresztjében a magyar gazdaság?
