Elfogadta kétnapos választmányi ülésén a hét végén a szakszervezeti konföderáció a szervezet 2002-es programját. Eszerint a Munkástanácsok szükségesnek tartják – az EU-s országok némelyikében már működő – nyitvatartási törvény megalkotását, valamint a munkaügyi ellenőrzések szigorítását. A konföderáció úgy véli, hogy a reálbéreknek az ipari termelékenység meghatározott – a tervezet szerint ötven – százalékában kellene emelkednie. A szervezet programja ugynakkor leszögezi: 2006-ig meg kell duplázódnia a magyar átlagkereseteknek. A szövetség továbbá ágazati-szakmai bértarifarendszer megalkotását, illetve a teljes foglalkoztatottság megvalósítását követeli: programjuk szerint 2005 januárjára a férfiak tekintetében 67, a nőknél pedig 57 százalékos foglalkoztatottságot kell elérni.
Az elmúlt négy év értékelésekor Palkovics Imre, a konföderáció elnöke kijelentette: az országos szakszervezeti szövetségek „túllőttek a célon”, amikor az uniós országok budapesti nagykövetei a magyarországi érdekegyeztetés teljes leépítéséről tájékoztattak. – A túlzó kritikák az uniós országok szakszervezeti fórumain már úgy köszöntek vissza, hogy ősi, primitív állapotok uralkodnak Magyarország, illetve a kelet-közép-európai országok érdekegyeztetésében – mondta Palkovics. Bár szerinte is van mit javítani a magyar érdekegyeztetés gyakorlatán – a Munkástanácsok nehezményezik, hogy a szakszervezetek érdemben nem szólhatnak hozzá a költségvetési törvénytervezetekhez –, bírálta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét (MSZOSZ). Véleménye szerint az MSZOSZ romániai munkavállalókról szóló, szakmailag megalapozatlan kampánya, a minimálbérrel kapcsolatos javaslata, a Munka Törvénykönyve tárgyalása során tanúsított kompromisszumképtelensége, összességében a kormányzat mindenkori támadása rontotta a szakszervezeti mozgalom hitelét, tekintélyét, illetve a normális párbeszéd lehetőségét.
Kocsis Máté
Magyar Péter nem áll le a blöfföléssel
