Az összefoglaló szerint a magyar ipari termékek iránti uniós kereslet gyengülése okozta a növekedés lassulását, s ezt a kormány igyekszik költségvetési expanzióval ellensúlyozni. Ez növelte a hazai keresletet, és fenntartotta a növekedést. A külső egyensúlyi helyzet jelenleg problémamentes, a folyó fizetési folyamatok igen kedvezők, és a működőtőke-beáramlás továbbra is fedezi a hiányt. A tavalyi 2,2 százalékos GDP-arányos éves folyó hiány valamelyest mozgásteret enged a külső sokkhatások kivédéséhez. A közvetlen külföldi befektetések a privatizáció végeztével is „robusztus ütemben” érkeznek, a hazai össztermék értékének három százalékát teszik ki, ám a hangsúly inkább a zöldmezős beruházások és az alacsony hozzáadottérték-tartalmú termeléstől a magas technológiák felé tolódik. A bizottság szerint Magyarország magas hitelminősítői besorolása révén továbbra is könnyedén hozzáférhet külső finanszírozáshoz, s az adósságkibocsátásait terhelő, az irányadó szuverén kötvények feletti hozamfelárak a legalacsonyabbak között vannak a térségben.
A jelentés szerint a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly a globális lassulás ellenére is elérte a robusztusnak tekinthető 3,8 százalékot, s mivel a szerkezeti reformok és az infrastrukturális beruházások módszeresen bővítik a növekedés bázisát, a növekedési ütem átmeneti lassulás után öt százalékra vagy e fölé emelkedhet a következő években.
Globál Nógrádi Györggyel - Ukrajna célkeresztjében a magyar gazdaság?
