Bővülhet a Csepeli Szabadkikötő

A közlekedési kormányzat megtette az előkészületeket, hogy a Csepeli Szabadkikötő – amely az ország legnagyobb és legtöbb árut fogadó trimodális központja – idén megkapja az országos közforgalmú kikötő minősítést, így a fejlesztésekhez a későbbiekben jelentős mértékű állami támogatáshoz jusson. A vízi fuvarozást mint a környezetet kímélő és egyben legolcsóbb szállítási formát az Európai Unió is a kiemelt fejlesztési rendszerek között kezeli, ám annak ellenére, hogy hazánk rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik, csak 2000 után nyílt lehetőség az ország legnagyobb kikötőjének állami támogatására.
Mint ismeretes, a kikötő a 90-es évek hazai közlekedéspolitikája alapján nem kaphatott költségvetési támogatást, így az üzemeltető Mahart Rt. a legfontosabb és időszerű fejlesztéseket – például a medencék mélyítését vagy a vasúti kapcsolat bővítését – nem tudta elvégezni. A Csepeli Szabadkikötő iránt az évek során egyre nagyobb volt az érdeklődés, a megnövekedett forgalmat azonban a meglévő infrastruktúra nehezen tudta kiszolgálni. A 90-es évek végén a közlekedési kormányzat felismerte a vízi áruszállításban rejlő hazai lehetőségeket, és lépéseket tett a több mint százéves Mahart megújítására. A vízi közlekedésről szóló törvényt 2000 őszén fogadta el az Országgyűlés, és 2001. január 1-jén lépett hatályba. A törvény – a kikötőkről szóló cikkely értelmében – lehetőséget nyújt arra, hogy az a terület, amely nem képez állami tulajdont, de a társaság, amely a kikötőt kezeli és a forgalmat bonyolítja, többségi állami tulajdonban van, költségvetési támogatásban részesülhet. Ez a határozat tette lehetővé a szabadkikötőt üzemeltető Mahart számára, hogy a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól (Kövím) kérelmezze: vegyék fel a trimodális központot az országos közforgalmi kikötők közé. Ez a folyamat tehát megkezdődött, a kikötő várhatóan az év második felétől állami támogatásban részesülhet.
Másik jelentős esemény volt Csepel szempontjából a közelmúltban, hogy Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter javaslatára januárban a kikötőt az országos logisztikai hálózat részévé minősítették, ami azt eredményezi, hogy a fuvarozócégek és a befektetők nagyobb bizalommal lesznek a csepeli központ iránt. Azzal, hogy Csepel az országos logisztikai hálózat része, illetve országos közforgalmú kikötő lesz, jóval nagyobb az esély a tőkebefektetésre és a központ bővítésére.
A rendszerváltás óta európai uniós pályázatokon még nem nyert el támogatást a kikötő. A Kövím az Európai Unióhoz elküldött ISPA-pályázati anyagban a vasúti és a közúti fejlesztések mellett megjelölte a vízi szállítást is, így jó esély van arra, hogy 2003-ban EU-s forrásokhoz jusson a Csepeli Szabadkikötő. A tervek szerint a közúti járművek hajóra jutását segítő Ro-Ro terminált létesítenének, és bővítik a kikötőbe vezető közúti és vasúti infrastruktúrát. A Kövímtől származó információk szerint az ISPA-támogatás révén 6–8 milliárd forintot lehetne elkölteni a hazai kikötők fejlesztésére.
Amennyiben a 2003-as és a 2004-es ISPA-támogatások egy részét a vízi közlekedésre lehet fordítani – hasonlóan a vasúti beruházásokhoz –, az ISPA-forrást ugyanolyan mértékű állami támogatással kell kiegészíteni a beruházások során. A tervek szerint nemcsak a csepelit, hanem a többi kikötőt, többek között Győr– Gönyűt is tovább fejlesztik, s a Dunán, a hajózási útvonalon javítják a fuvarozási feltételeket. Ugyanígy jelentős beruházásokat végeznek el a vízi határátkelőhelyek korszerűsítésekor.