A negyedik helyen 6,3 százalékkal Arlette Laguiller, a trockista LO jelöltje, mögötte 5,5 százalékos szavazataránnyal Noel Mamere a zöldek jelöltje áll, Jean-Pierre Chevenement, a republikánus pólus elnökaspiránsa 5,3 százalékos támogatottságot szerzett a becslések szerint.
Példátlan bizonytalanság övezte a tegnap Franciaországban sorra kerülő elnökválasztás első fordulóját. A választási névjegyzék szerint negyvenmilliónál több szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz vasárnap reggel 8 órától. A péntek esti utolsó előrejelzések azonban azt valószínűsítették, hogy az otthon maradók száma ezúttal rekordot dönt: harmincszázalékos távolmaradásra volt kilátás. (Az eddigi csúcsot az 1995-ös legutóbbi erőpróbán mérték, akkor a választók 20,6 százaléka ítélte fölöslegesnek a véleménynyilvánítást.)
Az érdektelenség évek óta növekvő mértéke a majdani győztes legitimitását is kedvezőtlen fénybe helyezi. Az első fordulóból ketten jutnak be a két hét múlva esedékes döntőbe, s ha az első körben első helyen végző jelölt magas távolmaradás mellett húsz százalék alatti eredményt ér el – mint ez a legutóbbi felmérések szerint elképzelhető –, kevesebb mint hatmillió francia támogatására hivatkozhat. A 16 elnökjelölttel induló első menet minden korábbinál szélesebb kínálata logikusan hat a szavazatok szóródására. Az élen álló két jelölt, a jobbközép RPR-párt jelöltjeként harcba induló Jacques Chirac jelenlegi államfő, illetve kihívója, Lionel Jospin, a Szocialista Párt (PS) távozó miniszterelnöke számára egyaránt presztízskérdés, hogy már az első körben magához vonzza a „hasznos szavazatok” maximális mennyiségét.
A Sofres pénteki erősorrendje szerint Chirac 19,5 százalékkal állt az élen, Jospin 18 százalékra számíthatott. Ilyen alacsony első fordulós eredményt egyetlen előző választáson sem regisztráltak, 1995-ben Jospin az első fordulóban 23,3 százalékkal végzett az első helyen. (A második menetben a 20,8 százalékról induló Chirac vette be az elnöki palotát.) Az első forduló legizgalmasabb kérdése volt, hogy a Sofres-felmérésben 12,5 százalékra jósolt Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali jelöltnek sikerül-e betörnie az első két hely egyikére, ahogy ő maga ítélte esélyeit.
Az idei választások előrejelzéseinek egyik legváratlanabb eleme, hogy a Nemzeti Front (FN) 1998– 99-es pártszakadásakor eltemetettnek vélt szélsőjobboldal nemcsak feltámadni látszik, de a pártütő Bruno Mégret is bekerült az elnökjelöltséget ostromlók mezőnyébe.
A Sofres a május 5-i döntő mérkőzésre Chirac–Jospin-párharcra számít, mindkettőjüknek ötven-ötven százalékos győzelmi esélyt jósol.
Orbán Viktor: Szigorúbban lépünk fel az állatkínzás ellen
