Czinka Panna hegedűje

„1772-ben élt egy nő, ki nagy hírnevet szerzett magának a hegedűn tanúsított virtuozitása által.”
Liszt Ferenc

Czinka Panna neve feltételezésem szerint ragadványnévből keletkezett, s fiatal lányt, pajkos, huncut ifjú nőt jelent. Én Petőfi útját követve jutottam el Gömörbe. Petőfi útijegyzetében két figyelemre méltó látnivalót említ meg: a templomtornyot és a temetőt, amelyik „olyan meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat – kivált sáros időben – kötéllel kell felhúzni”. A várdombról lejőve megálltam a temető bejáratánál, ahol eszembe jutott Czinka Panna neve és legendás alakja. Ugyanis biztosan tudjuk, hogy itt temették el 1772. február 5-én. Az már a legendák közé tartozik, hogy végakaratának megfelelően mellé tették híres Amati-hegedűjét. De a legendák terjedtek, és változtak, elsősorban Rákóczival kapcsolatban. Erről Varga Zsigmond írt 15 részes verset, Ökröss Bálint pedig négyfelvonásos színművet, amelyet 1886 decemberében Kolozsvárott adtak elő.
Ezek az adatok Újváry Zoltánnak, a debreceni egyetem professzorának a tanulmányából valók, aki feldolgozta a legendás hírű cigányprímás utóéletét. Életpályájáról kevés hitelt érdemlő adat maradt ránk. „Ha a hitelesnek tekinthető adatokat vesszük tekintetbe, az életút röviden összefoglalható. Születési helye Sajógömör, születési éve bizonytalan. Erre vonatkozó anyakönyvi bejegyzés nem található. Az irodalomba az 1711. év került születése időpontjaként, s a hagyomány alapján az utókor ezt tekinti élete kezdő dátumának. Bizonyíték nélküli adatok szerint egy Lányi János nevű sajógömöri földbirtokos házánál nevelkedett, Rozsnyón tanították, tizenöt éves korában férjhez ment, önálló bandát alakított, muzsikált Lengyelországban és Romániában is.” Egy lexikon szerint „a Sajó partján Panna boldog családi életet élt, és utóbb egész zenekara csupán a fiaiból állott”.
Mindezeket érdemes megtoldani Sárosi Bálint rövid megállapításával. A „mai általános fogalmak szerint a még teljesnek mondható cigány együttes legkisebb létszáma négy tag: két hegedű (közülük az egyik kontrát játszik), egy cimbalom és egy bőgő. Ilyen együttesre a legkorábbi példa Czinka Pannáé. Őt tekinthetjük tehát az első mai értelemben vett cigányprímásnak.”
A faluban megtudtam, hogy valóban itt temették el, de a sírja már nincs meg. A régi fölött új temetőt nyitottak, és a mostani mélyút helyén (ez látszik itt) lehetett Czinka Panna sírja.
A fotózás tehát nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de Petőfi azért megvigasztalt. Itteni feljegyzéseit azzal zárja, hogy feltámadáskor lesz itt jó kis kalamajka, főként, ha esni fog. De bárhogy lesz is, az biztos, hogy akkor majd előkerül Czinka Panna meg a hegedűje, amelyik mellette pihent, és éjjelente a Rákóczi-nótát játszotta.