Valakik a hét végén kidekorálták az Erzsébet hidat. Pár hete a pesti oldali kőpillérnek a Duna és Buda felől látható oldalát fújták be ismeretlen művészek öles fehér betűkből álló, megfejthetetlen jelentésű felirattal, most a függesztőkábeleket vonták be kék ronggyal anonim alkotók, a drapériára „egy hajóban evezünk”, és „válassz!” feliratot applikálva. Az interneten hozzáférhető adatok szerint a produkciót a SuperGroup nevű művészcsoport jegyzi, a mecénások közt Soros György spekuláns-filantróp és Zwack Péter likőrgyáros-képviselőjelölt milliói szerepelnek a lista élén. E konkrét információ híján is ki lehetne következtetni, melyik politikai-kulturális körből származhat az ötlet, ismervén az engedélyezés jogát gyakorló Demszky-féle városvezetés ízlését és az efféle mihaszna akciók iránti vonzalmát. A választási aritmetikát ismerők viszont azt is sejtik, hogy az emelkedő részvétel kedvezhet a szabad demokratáknak a parlamenti bejutáshoz a bizonytalankodó szavazók egy részének elhappolása révén, még akkor is, ha ugyanez a trend tovább növeli a Fidesz esélyeit is. Soros és Zwack nyilván felmérte: még ezen az áron is voksolásra kell buzdítani a népet – s ezzel önmagában nincs baj, hiszen a minél aktívabb részvétel végső soron a demokráciát erősíti.
Csak hát… Egy hajóban evezünk – próbálja a szlogen az embereket egy régi, más helyzetekben sokszor valóban helytálló mondás bölcsességére emlékeztetni. A most hirtelen összefogást, a közös célért vállalt együtt munkálkodást hirdetőkről azonban épp az jut eszünkbe, hogy több mint egy évtizede hány és hány álnok merényletetet követtek el szóval és cselekedettel a magyar közösség, az ország érdekei ellen, pusztán önös céljaikat követve. Hogyan evezhetnénk azokkal vállvetve együtt, akik a taxisblokád idején a törvénytelenséget, az anarchiát szították, „békeidőben” a devianciát, az önkényességet, a könnyű drogok üdvösségét hirdetik, médiamonopóliumaik birtokában elhallgatják az övékétől eltérő véleményeket, sportot űznek a többségi nemzet történelmi hagyományainak, vallási érzékenységének sértegetéséből, és ha nekik nem tetsző kormány van hivatalban (a választók akaratából), az ördöggel is képesek alkut kötni, csakhogy rongálják a munkáját.
Ez jut eszembe az 5000 négyzetméteres textilháló feliratáról. Meg egy másik, régebb óta díszelgő graffiti bölcsesség a közelből, a Szent Gellért rakpart kő mellvédjéről: „Mondd el vonalnak, mi az a gömb!”
A XXI. Arcus Temporum kitágította a lélek és a zene határait
