Felvidék: korlátozott nyelvhasználati jogok

Választásra készül Szlovákia is, a Magyar Koalíció Pártja a szeptemberi parlamenti népszavazást megelőzően már új programján dolgozik. A tervezet első verziója keserűen állapítja meg, hogy az, amiért elsősorban kormányzati felelősséget vállalt a magyar párt – a kisebbségek jogbiztonságának növelése – igen gyér eredményeket hozott az elmúlt négy esztendőben, és a választásokig ezen a helyzeten már aligha változik bármi is.

A magyarok számára a legfájdalmasabb az a tény, hogy az elmúlt három esztendőben nem javultak, hanem egyenesen romlottak a nyelvhasználati jogok. A szlovák kormánykoalíciós többség az MKP tiltakozása ellenére elfogadta ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amely a magyarok javaslatát nem vette figyelembe, s nem a szlovák államnyelvről szóló törvényt követve oldotta fel az utóbbi jogszabályban megfogalmazott kisebbségi nyelvhasználati tiltásokat, hanem csak általánosan tette lehetővé a nem szlovák nemzetiségű polgárok számára az anyanyelv használatát az önkormányzati szervek előtt, s azt is csak ott, ahol arányuk eléri legalább a húsz százalékot. Ugyanakkor az államnyelvtörvény bevezetése előtt szokásjogként az államigazgatási szervekkel szemben is használhatták anyanyelvüket a kisebbségek, illetve olyan nyilvános eseményeken, mint az esküvő, névadó vagy temetés.
A Magyar Koalíció Pártja sikerként könyvelheti el, hogy Szlovákia csatlakozott a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájához, s a ratifikációs dokumentumok igen széles körű anyanyelv-használati jogok megítélését feltételezik a kisebbségek számára. A kisebbségek kérhetnék például, hogy bírósági perüket anyanyelvükön folytassák le, de a gazdasági és egyéb szerződések is azonos értékűek lennének a szlovák nyelven megkötöttekkel a különböző állami szervek előtt. Természetesen az imént említett társadalmi eseményeken is szabad lenne a kisebbségek anyanyelvének használata, ahogy az állami szolgáltatásokat nyújtó intézményekben is, például a kórházakban, a postákon stb. A gond az, hogy mindezt feltételes módban lehet csak elmondani, hiszen a ratifikációs dokumentum kimondja, a jogok csak a Szlovákiában elfogadott törvények után válnak elérhetővé a polgárok számára. Törvény pedig ez idáig egy sem készült el. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint a charta alapján legalább nyolc törvényt kellene jelentősen módosítani, s több általános érvényű rendeletet kiadni, hogy a vállalt kötelezettségeinek eleget tegyen az ország, ám egyelőre még egyetlen dokumentum tervezete sem készült el e cél eléréséhez. A reálisan gondolkodó magyar politikusok pedig hozzáteszik, a szeptemberi választásokig lázálom lenne bízni abban, hogy akár egy rendelet is napvilágot lát ez ügyben.