Golf a Széchenyi-hegyen

Az úttörővasút – a mai gyermekvasút – Széchenyi-hegyi megállójának helyén negyvenegy éven keresztül kitűnő minőségű golfpálya várta a játék hazai szerelmeseit. „Úri sportnak” tarthatta az új rendszer, mert az egyre kedveltebb és sikeresebb sportág klubját és pályáját is megszüntette 1951-ben.

Miként a legtöbb sportág, a golf eredete is homályba vész ma már. Maga a szó germán eredetű, a német kolbe – kampós bot – szóból ered, azonban kétségtelenül a skótok érdeme, hogy a játék elnyerte azt a ma is ismert nemes formáját, amivel végül meghódította a világot. A legrégibb feljegyzések a XV. századból valók, de ismert II. Jakab skót király 1457-es rendelete is, amelyben megtiltja alattvalóinak a golf gyakorlását, a népszerűségét vesztett íjászat miatt. A tilalom vélhetően nem használt, mert később újabbak követték, miközben a golf lassan világszerte közkedveltté vált.
A történelmi Magyarországon a Tátra Club honosította meg. Az első pálya 1909-ben, Tátralomnicon épült meg. Népszerűségének köszönhetően két év múlva megalakult a fővárosban a Budapesti Golf Club, amely a világháború alatt megsérült pályáját felújítva, 1915-től Magyar Golf Clubként, gróf Andrássy Géza elnökletével kezdte meg működését. Pályájukat, amely a maga korában Európa egyik legszebbike volt, a Széchenyi-hegyen építették meg egy mind fekvésénél, mind terepénél fogva kiválóan alkalmas területen. Kezdetben kilenc lyukkal rendelkezett (később tizennyolc lyukasra bővítették), hossza két és fél kilométer hosszú volt, ahol szépen nyírt sövény vette körül a gondosan ápolt gyepszőnyeget. A klub megnyerte a skót trénert, Malcolm Goodwillie-t, és egyre több hívet szerzett. Pályájukat a százhúsz klubtagon kívül külföldiek is látogathatták, napi-, heti- vagy havijegyek váltása ellenében. A Magyar Golf Club megalakulásának 25 éves évfordulójára kis könyvecske is megjelent a golf szabályairól, amelynek írója, Szlávy Béla, a kitűnő golfjátékos kifejezi reményét, hogy „el fog következni az az idő is, amikor a kevésbé tehetőseknek is módjukban fog állni élvezni ennek a szép játéknak gyönyörűsűgét (…), hogy az ifjúsági golf propagálásával nevelhessünk magunknak egy olyan versenyző- gárdát, amely a múlt sikereinek tradíciójához méltóan ebben a sportágban is biztosítja a magyaroknak azt a kiváló helyet, amelyet sportolói más téren is kivívtak maguknak”.
A svábhegyi golfpálya fénykora a húszas–harmincas évekre tehető, ekkor épült fel klubházuk is a vendéglővel, ahol a látogatók hideg és meleg ételeket, italokat és frissítőket fogyaszthattak, mellette pedig tágas parkoló várta az automobilokat. Ekkoriban tucatnyi versenyt rendeztek a pályán, például az első női bajnokságot, amelyet Szlávyné Hevesi Erzsébet nyert meg, aki később tizenkilencszer győzött a magyar bajnokságban, sőt német bajnok is lett. A húszas években a világ ötödik legjobbjának tartották, s ő vezette az európai női ranglistát. Itt rendezték meg 1922-ben az első páros bajnokságot, amely speciálisan magyar verseny volt, és ugyanebben az évben a német–magyar mérkőzést. A pályát 1929-ben korszerűsítették, és 1951-ig rendeztek rajta versenyeket.
Az új rendszer 1951-ben rögtön felszámolta a klubot és a pályát, és helyén az úttörővasút állomása épült meg. A golfsport csak a hetvenes évek közepén támadt fel ismét hazánkban, elsőként a Kék Duna Golf Club által megépített pályán, Kisorosziban.