Hetvenéves álmából ébredt fel az Uránia

A napokban megnyitott Uránia Nemzeti Filmszínház épületét 1930-ban alakították mozivá, és egészen az elmúlt évekig jól bírta a versenyt a multiplexekkel is. Az új filmszínházat már a „no popcorn” szellemében tervezték meg, hogy az uniformizált moziépületek, ingerszegény környezet helyett a magyar filmművészet erős intézményévé váljon.

A XIX. század utolsó éveitől az ország újdonsült ismeretterjesztő szervezete, az Uránia Tudományos Társaság rendszeresen szervezett előadásokat a fővárosban és vidéken is. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, hogy bécsi mintára keressenek egy színházépületet, ahol az Uránia mozgóképekkel illusztrált előadásokat is tarthat.
Az Uránia Magyar Tudományos Színház épülete az 1890-es évek derekán készült el a mai Rákóczi úton. A velencei gót és keleti mór palotát Schmahl Henrik Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó kérésére tervezte. Rimanóczy megrendelése eredetileg hangversenyterem, táncterem kialakítására szólt, végül mulatót nyitott meg az épületben, amely Oroszi Antal nevét viselte.
A tudományos társaság 1899-től bérelte a helyiséget. Egy korabeli beszámoló szerint a színházban „az édes hazai földet, és a legtávolabbi országokat pompás tanulmányokban, művészi értékű képekkel mutatták be a közönségnek”. Pekár Gyula Spanyolországról készített tíz összecsatolt mozgóképpel illusztrált előadást. A Budapesti élet című filmet már közel ötven képből állították össze. Az előadók között olyan szaktekintélyek nevét találjuk, mint Matlekovits Sándor közgazdász akadémikus, vagy Molnár Viktor művelődéspolitikus. A színház történetéhez tartozik, hogy 1901 tavaszán itt forgatták az első önálló magyar játékfilmet, pontosabban némafilmet Zitkovszky Béla irányításával. A nevezetes Táncban ismert művészek mutatták be tánctudásukat. Blaha Lujza csárdást táncolt, Fedák Sári pedig angol táncot; a filmet 121 alkalommal vetítették. A társaság mintegy 1800 műsort rendezett az országban.
Az Uránia tizenhét esztendeig látta el ezt a tudományos-ismeretterjesztő funkciót, a tízes évek vége felé a nézőket ugyanis már jobban érdekelték a szórakoztató mozifilmek. Az épületet 1917-ben alakították át először úgy, hogy termei filmvetítésekre is alkalmasak legyenek. 1928-ban a Pesti Hírlap így értékelte a társaság tevékenységét: „Soha kisigényű és kisértékű tucatfilmet nem adtak itt még. Viszont sok nagyszabású, művészi értékű filmet látunk és láttunk, az expedíciós, kutató-, felfedező-, tudományos filmek legtöbbjét.”
1930-tól a berlini Universum Film Actien-Gessellschaft mintájára UFA Filmpalota lett a moziból. 1945 februárjában itt vetítették le az első háború utáni filmet. A Szabadság így tudósít a mozi-színház előadásairól: „Az első orosz filmműsorral a hősi orosz fegyvert ünnepeljük: Az oreli csata. A győzelmes Vörös Hadsereg diadalmas küzdelmeinek történelmi jelentőségű, grandiózus riportfilmje, azonkívül 57 600 német fogoly vonul át Moszkván…”
A harmincas évek elején a mozivá alakítás nagyon megváltoztatta az épület eredeti jellegét, az 1999-ben elkezdett felújításnak részben az volt a lényege, hogy ezeket az átépítéseket felülírják. A legalapvetőbb beavatkozás a karzatot érte, a díszterem bővítésekor ugyanis nagyon csúnyán megroncsolták az eredeti térrendszert. Az új dísztermet már az eredeti kontúrok szerint alakították ki.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1999-ben, a mozi bezárása után pályázatot írt ki a felúíjtásra, amely az elmúlt évekig egészen jól bírta a versenyt a multiplexekkel is. Az 1,2 milliárd forintos rekonstrukciót az Architekton Rt. végezhette el Mányi István nyertes terve alapján. Az új filmszínházat már a „no popcorn” szellemében tervezték meg, hogy az uniformizált moziépületek, ingerszegény környezet helyett a magyar filmművészet erős intézményévé váljon.
A felújítás mintegy 1370 négyzetmétert érintett. A pinceszinten két, 66 személyes vetítőtermet alakítottak ki, a termekhez közlekedő és gépészeti részlegek és egy büfé tartozik. A harmincas évek elején megváltoztatták az épületet, a mostani felújításoknak így részben az volt a lényege, hogy ezeket az átépítéseket felülírják. A legalapvetőbb beavatkozás a karzatot érte, a díszterem bővítéséért ugyanis csúnyán megroncsolták az eredeti térrendszert. Az új dísztermet az eredeti kontúrok szerint alakították ki.
– A magyar filmes hagyományok, s legfőképpen a magyar közönség már nagyon megérdemelné, hogy a filmművészet egy új nemzeti kulturális intézményre, azaz otthonra leljen – fogalmazott Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter az új épület átadásakor. A mozi a jövőben ugyanis számos magyar produkció premierjének ad majd otthont. A megnyitón mutatták be a Bánk bán című operafilmet, melyet Káel Csaba vitt vászonra; április 8-án lesz a Hídember című, gróf Széchenyi István életéről szóló film ősbemutatója; 16-án, a holocaust emléknapon játsszák első ízben a Giorgio Perlascáról készült Egy igaz ember című filmet. Április 20-án Szabó Ildikó Chacho Rom című produkcióját vetítik a filmszínházban. Április 17–20. között pedig itt tartják az első alkalommal megrendezendő Dialektus néprajzi-antropológiai fesztivált.