George Robertson NATO-főtitkárral találkozott hétfőn Brüsszelben Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Az elmúlt hónapok közeledése után a két politikus az orosz–NATO-kapcsolatok még szorosabbra fűzésében állapodott meg.
A tegnapi találkozót megelőzően – mint azt Silvio Berlusconi olasz kormányfő bejelentette – megállapodás született a NATO és Oroszország között arról, hogy Moszkva bizonyos kérdésekben egyenrangú beleszólási jogot kap a döntéshozatali folyamatban. Az egyezményt a NATO-külügyminiszterek május közepi izlandi találkozóján szentesítik, és az észak-atlanti szövetség tagországainak vezetői, illetve az orosz elnök is aláírják május végén Olaszországban.
Berlusconi szerint Oroszország teljes NATO-ba illeszkedésének első lépéséről van szó. A megállapodás szerint újfajta fórum alakul a szövetség és Oroszország között, ahol már nem 19 plusz 1 állam, hanem húsz egyenrangú partner ül majd egy asztalnál, és alakít közösen stratégiát – bár egyelőre csak bizonyos területeken.
Washington azonnal üdvözölte a NATO–orosz-csúcstalálkozóról szóló bejelentést. Ari Fleischer fehér házi szóvivő közölte: amerikai vélekedés szerint egy ilyen találkozó rávilágíthatna arra, hogy menynyire megváltozott Moszkva viszonya az Egyesült Államokkal, az atlanti szövetséggel, illetve általában a Nyugattal. Gyakorlatilag ezt erősítette meg Marc Grossman amerikai külügyi államtitkár is tegnap Brüsszelben, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb arányú keleti bővítésre törekszik a NATO novemberben esedékes prágai csúcsértekezletén. A szövetség és Oroszország esetleges római csúcsértekezlete iránt Washington nyitottságot mutat, ha a szövetségesek is akarják, létrejöhet, mondta Grossman. Arról sincs viszont még döntés, meghívják-e Putyin elnököt a prágai csúcsra.
Globál Nógrádi Györggyel - Ukrajna célkeresztjében a magyar gazdaság?
