Régi-új agrárrezsim

Kormányra kerülése esetén megszüntetné a falugazdász-hálózatot az MSZP – értesült lapunk szocialista agrárkörökből. Információink szerint a szocialisták azért akarják szélnek ereszteni a falugazdászokat, mert a társasági vállalkozásokra – külföldi vállalkozásokra és a meglévő termelőszövetkezetekre – épülő agrármodelljükben nekik semmi helyük sincs. Ugyanígy megszűnnének az agrártárca megyei FM-hivatalai is, helyettük régiószinten működő irodákat hoznának létre.

Értesüléseinket tegnapi gyulai fórumán támasztotta alá Boros Imre PHARE-miniszter is, aki szerint az esetleges új koalíciós kormányban az MSZP és az SZDSZ egymásra mutogatva fogja felszámolni a kisgazdaságok támogatásának infrastruktúráját, így például – költségtakarékosságra hivatkozva – a falugazdász-hálózatot, amint azt már korábban megtette a Horn-kormány alatt. Hasonló sors vár a megyei földművelésügyi hivatalokra is, hiszen ha nem kell összefogniuk a falugazdászokat, s nem kell foglalkozniuk a családi gazdaságokkal, csak a néhány nagy társas agrárvállalkozással, akkor máris csökken a munkájuk, ezért – szintén költségtakarékosságból – regionális hivatalokká alakítják át ezeket a megyei szervezeteket – mondta Boros Imre.
A falugazdász-hálózat 1994. március 1-jén kezdte meg tevékenységét. A földművelésügyi tárca első lépcsőben 770 egyéni vállalkozóval kötött szerződést a feladat betöltésére. A felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek azonban rövid ideig láthatták el információval a termelőket, mert a kormányváltás után hamarosan kiderült, hogy az új vezetés nem tart igényt munkájukra. Ezzel szemben több fórumon is elhangzott, hogy szükség van a szakemberekre és munkájukra. Ezt nem hagyhatta figyelmen kívül az akkori agrárirányítás sem, és köztes megoldásként a holdudvarához tartozó Magyar Agrárkamarát (MAK) bízta meg a falugazdász-hálózat felügyeletével. Az átvétel 1995. július elsejével történt meg, ekkor a falugazdászok átminősültek kamarai gazdajegyzővé, feladatkörük pedig annyiban változott, hogy ki kellett szolgálniuk a kamarai községi, városi mezőgazdasági bizottságokat is. A falugazdászok kamarai átvétele nem volt teljesen tét és érdek nélküli, mert az agrártárca 1995-ben 600 millió forintot fordított a falugazdászokra, az összeg felét, 300 millió forintot azonban a MAK-nak utalta át, hiszen a falugazdászok fél évtől a szervezet égisze alá tartoztak.
Fodor Balázs, az agrártárca helyettes államtitkára a felvetéssel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium pillanatnyilag nem gondolkodik a falugazdász-hálózat megszüntetéséről. Az EU-csatlakozás szempontjából fontos, hogy a termelőkhöz megfelelő információk jussanak el, viszont a hálózat felszámolása esetén csak a megyei központok maradnának, és látnák el információval a termelőket. Ma 1140 falugazda tevékenykedik, átlagosan három település jut rájuk fejenként.
A hálózatot csak akkor lehetne megszüntetni, ha megszüntetnék a mezőgazdasági támogatásokat is – nyilatkozta lapunknak Héjja István nagykátai falugazda. Véleménye szerint az őstermelők és a kistermelők igénylik a falugazdászok segítségét, és szívesen vesznek minden információt. Ezt mutatja saját tapasztala is, az elmúlt hónapok során a napi tanácsadáson felül 18 egész estés szakelőadást szervezett, melyek mindegyikén telt ház volt. Egy neve elhallgatását kérő falujegyző, aki, mint mondta, túlélte már 1994-et, nem sok jóra számít. Úgy látja, ha bekövetkezik a halózat felszámolása, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek.