Kizárólag azt kell vizsgálnia az Európai Uniónak, hogy az érvényes cseh jogrend megfelel-e a közösségi jog követelményeinek, s e kérdésre a válasz igen – jelentette ki a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban Günter Verheugen EU-biztos a Profil című bécsi politikai lapnak. Verheugent nézeteiért főleg legutóbbi prágai látogatása nyomán éles bírálatok érték Ausztriában, különösen a koalíciós jobboldali Osztrák Néppárt (FPÖ) részéről.
Prágai látogatása a dekrétumok vonatkozásában jelentős eredményekkel járt, amennyiben megállapítást nyert, hogy néhány dekrétumról még beszélni kell, másrészt hogy a kisajátításokra és az állampolgárságtól való megfosztásra vonatkozó dekrétumoknak már nincs – vagy legalábbis nincs új – joghatása, s végül elhangzott, hogy a Cseh Köztársaság teljes jogi és közigazgatási gyakorlatának meg kell felelnie a közösségi jognak. Ha akad is eset, amelyben a restitúciós követeléseket a dekrétumokra hivatkozva utasították el, tény, hogy ma senkinek a vagyonát nem sajátítják ki, és senkit nem fosztanak meg állampolgárságától a Benes-dekrétumok alapján – mondta Verheugen.
Verheugen az FPÖ által a cseh csatlakozás ellen kilátásba helyezett osztrák vétóval kapcsolatban rámutatott: szilárdan bízik abban, hogy a többi párt nem kívánja az Európa szívében lévő ország Európa-barát orientációját feladni.
Susanne Riess-Passer alkancellár, az FPÖ elnöke eközben a Kurier című bécsi lap tegnapi számában úgy nyilatkozott: „Verheugen nem értette meg, hogy a demokráciában mindenkit érhet bírálat… Az EU-biztosok gondja az, hogy nem bírnak közvetlen demokratikus legitimációval, s azt hiszik, a törvény és a nép felett állnak. (…) Úgy látszik, teljesen elszálltak és a tévedhetetlenség dogmáját igénylik maguknak, amit nem lehet igazolni” – mondta, s úgy vélte, a biztosok túlbecsülik önmagukat, s ez újra azt bizonyítja, hogy a konventnek világos képet kell felrajzolnia az unió jövőjéről.
Szentkirályi Alexandra: Ötszáz új buszt vehetett volna a főváros a Rákosrendező árából
