Václav Klaus visszatér?

Csehországban már hónapok óta szinte minden politikai megnyilvánulás a június 15-i képviselő-választások jegyében történik. A mintegy nyolc és félmillió választásra jogosult állampolgár voksaiért 29 párt, pártszövetség, illetve mozgalom vállalja a megmérettetést.

A pártok többsége minden megyében állít jelölteket, a képviselőházba való bejutáshoz az összes szavazatok legalább öt százaléka szükséges. A választási törvény legutóbbi módosítása lehetővé teszi, hogy a külföldön tartózkodó cseh állampolgárok is leadják szavazatukat a külképviseleti hivatalokban. Újdonság, hogy a választási kampány még a voksolás napjain sem szünetel, csupán a szavazóhelyiségekben és közvetlen közelükben tilos az agitáció. A listák élén álló nevekből arra lehet következtetni, hogy az új képviselőházba nagyobbrészt már ismert képviselők jutnak, többségük 45 éven aluli műszaki és gazdasági képzettségű szakember. A választásokon csupán a Koalíció nevű pártszövetség indított nemzeti kisebbséghez, a lengyelhez tartozó jelöltet, míg roma képviselőjelölt nem szerepel az esélyes jelöltek között.
Sajátos színfoltja a csehországi választásoknak, hogy a bejegyzett pártok közt szinte kuriózumként ható tömörülések is vannak, mint például A Józan Ész pártja, vagy csupán öt tagot számláló, egy prágai kocsmában alapított, úgynevezett Balbin-féle poetikai párt, amelynek fő célja, hogy a választásokon úgymond „győzelmet szenvedjen”. De hát ez inkább választási foklór, afféle diákcsíny, hiszen annak idején a Svejk írója, Jaroslav Hasek is megalapította a Törvények Keretein Belüli Mérsékelt Haladás Pártját.
Úgy tűnik, a csehországi politikai színtér alakulása, akárcsak Magyarországon, a kétpólusú rendszer irányába halad, s jellemző rá, hogy a szélsőséges erők a törvényhozás sáncain kívülre kerülnek. Ám számos eltérés is van a két ország politikai realitásaiban, a jobb- és a baloldal értékrendszerében és történelmi kötődéseiben.
A most kifutó választási ciklus nagy tanulsága, hogy kiállta a próbát a Polgári Demokrata Párt (ODS) és a szociáldemokrata párt közti, úgynevezett ellenzéki egyezmény. Ma Václav Klaus és Milos Zeman egybehangzóan állítják, hogy a gazdasági stabilitás, a társadalmi béke, a kormányválság nélküli négy év ennek az egyezménynek köszönhető. A két párt vezetői azonban azt is érzékeltetik a közvéleménnyel, hogy ez a paktum kényszerű, átmeneti megoldás volt, és a választások után bármelyikük képes lesz többségi kormányt alakítani.
Elgondolkodtató jelenség a választások előtt, hogy a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése kapcsán valamennyi parlamenti párt a nemzeti érdekek védelmezőjeként lépett fel. Ebben a kérdésben a demokratikus pártok képesek voltak egy asztalhoz ülni és egyetérteni azzal a kommunista párttal is, amelynek létjogosultságát egyébként kétségbe vonják. Elemzők szerint a nemzeti érdekek hangsúlyozása a valóságban álprobléma, mesterséges kampánytéma. E kártya kihúzása inkább arról tanúskodik, hogy a pártok programjaiból hiányzik a vonzó központi választási téma. Nem csupán a két legnagyobb cseh pártra jellemző, hogy programjuk sokban hasonlít egymásra, s csupán a sorrendben és a hangsúlyban van eltérés.
A legutóbbi felmérések szerint az ODS lesz a választások győztese. 42 százalékos preferenciával öt százalékkal körözi le a szociáldemokrata pártot. Meglepetés viszont, hogy az eredetileg négy kisebb pártot tömörítő Négyes Koalíció utódpártja, a KDU–Csehszlovák Néppártból, illetve a Szabadság Unióból és a Demokratikus Unióból álló Koalíció nevű jobbközép pártszövetség támogatottsága egyre csökken, jóllehet nemrég még a népszerűségi lista élén állt. Legutóbbi döntése, hogy nem állít miniszterelnök-jelöltet.
Politológusok a választások után három koalíciós változatot tartanak megvalósíthatónak. Megfelelő többség esetében teljes értékű koalícióra léphetnek a szociáldemokraták, a KDU–Csehszlovák Néppárttal, s ugyanígy az ODS a Szabadság Unió–DEU-val. Itt gyengítheti a koalícióteremtés esélyeit a kommunisták mandátumainak száma. E párt támogatottsága jelenleg eléri a 15 százalékot. Jan Hartl, a legnagyobb cseh közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint Václav Klaus lesz az új kormányfő, ám még az is megtörténhet, hogy az ODS ismét szövetségre lép a szociáldemokratákkal, sőt elképzelhető egy hatalmas többségű polgári demokrata–szociáldemokrata–kereszténydemokrata nagykoalíció is. Ez a koalíció a képviselőházban óriási bulldózerként bármilyen javaslatot képes lenne keresztülvinni.

Prágai nyilatkozat. Magyarországgal és a magyarokkal nem foglalkozik az a Benes-dekrétumokat érintő cseh parlamenti nyilatkozat, amelynek tervezetét pénteken fogadták el a politikai pártok vezetői – derül ki a szombati prágai lapokból, amelyek közlik a dokumentum szövegének tervezetét. A bevezető rész szerint a cseh képviselőház elutasítja a II. világháború befejezésével kapcsolatos kérdések megnyitására irányuló igyekezeteket és megállapítja, hogy a kárpótlások terjedelmét és feltételeit kizárólagosan a cseh alkotmányos hatóságok döntik el. (MTI)