Viták a nyomvonalról

A választási küzdelmek során újra fellángoltak a viták az M3-as autópálya nyomvonala körül. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szocialista tábor továbbra is amellett kardoskodik, hogy Debrecent és Miskolcot elkerülve, Nyíregyháza felé kell vezetni a nyomvonalat. A polgári oldal szerint Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen együttes feltárása a racionális megoldás.

A nyomvonalak előkészítése rendben zajlik. A Görbeházáig tartó szakasz finanszírozási szerződése aláírásra kész, és ha a munkálatok a jelenlegi ütemben zajlanak, akkor 2004-re Debrecenbe érhet az autópálya. Természetesen úgy, hogy közben Nyíregyháza és Miskolc felé is megkezdődik a kivitelezés. Debrecen elérése után a következő lépés, hogy a román kormánynyal egyeztetve Nagyvárad felé is megkezdődjön az M3-as kiépítése, így az erdélyi nyugati területek is jobban bekapcsolódhatnak az európai gazdaság vérkeringésébe. Mégis tapasztalható bizonytalanság: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nyíregyháza szocialista tábora ugyanis sehogyan sem akar beletörődni abba, hogy az autópálya másokat is kedvező helyzetbe hozzon. Ezt erősíti meg a megyei közgyűlés tavaly decemberi döntése, s erről tudósítanak a nyíregyházi lapok is, amelyekben az északkeleti megye politikusai folyamatosan az „egyszerűbb” megoldás mellett érvelnek.
A másik oldal a polgári kormányzat által előnyben részesített, három várost feltáró változat mellett kardoskodik. Debrecen nevében Kósa Lajos nyomatékosítja, hogy a gazdasági fejlődésre nemcsak Szabolcsnak, de Hajdú-Biharnak is szüksége van. Minden, autópályába fektetett forint három újabb forint kitermelését generálja. A városi vezető szerint a megvalósuló nyomvonal alkalmas az alacsonyabb rendű útvonalak korszerűsítésének kiváltására. Ésszerűtlen megoldás lenne a két számjegyű útvonalak rekonstrukciójára milliárdokat kidobni csak azért, mert egyesek nem szeretnének Budapestre menvén 11 kilométerrel hosszabb utat megtenni, mint egyébként. Az sem mindegy, hogy milyen konstrukcióban épül az autópálya. Az MSZP–SZDSZ vezette kormányzat idején a koncessziós modellt részesítették előnyben, így épült meg Magyarország legdrágább autópályája, az M5-ös. Ezen az úton az év minden napján közlekedőknek 628 ezer forintba kerül az utazás, míg az állami kezelésben lévő autópályák díja évi 28 ezer forint.
A lecsengeni látszó, majd újra fellángoló vita gyökerei a kilencvenes évek elejére-közepére nyúlnak vissza, az első nyomvonaldöntés pedig 1997-re datálható. Ekkor győzött ugyanis a szabolcsi lobbi, s ekkor rögzítette a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az Országos Területfejlesztési Tervben azt a nyomvonalat, ami Polgártól egyenesen Nyíregyháza felé vezetné az M3-ast. A Nyíregyházát kedvező helyzetbe hozó koncepció azonban nem számol az autópálya Miskolc felé történő kiépítésével, Debrecent pedig 2015–2020 között kívánja bevenni az autópálya-hálózatba.