A Kassai téri Szentlélek-templom Zuglóban

A Kassai téri templom látogatói főként zuglói polgárok. 1937. november 14-én Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte fel az épületet. A Szentlélek tiszteletére nevezték el, mivel Budapesten ekkor nem volt még ilyen nevű templom. Az eredeti gótikus torony magassága 57 méter volt a sisakkal együtt, ám a háború alatt találatot kapott, s később román stílusú toronyként állították helyre. A plébánián folyó pezsgő közösségi élet ma is kellő motivációt jelent a gyönyörű templombelső további szépítésére.

Dombrovszky Linda
2002. 05. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A herminamezői plébánia területe kiszorul a budapesti tömegközlekedés vérkeringéséből, ennek ellenére a plébános elégedett, hiszen – mint mondja – a szentmiséken mindig megtelik a templom.
A templom alapítását 1919-ben Csernoch János bíboros hercegprímás rendelte el, aki a Hermina műemlék kápolnában (e templom jogelődjében) kezdte meg működését. 1936-ban megtörtént az alapkő letétele. A terveket Petrovácz Gyula építész készítette el háromhajós, kereszthajós bazilikaként. Alig egy év elteltével (1937. november 14-én) Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fel is szentelhette a templomot. A Szentlélek tiszteletére nevezték el, mivel Budapesten ekkor nem volt még ilyen nevű templom. A Szentlelket ábrázoló galamb márványfaragványa megtalálható a főoltáron, a torony főkapuja feletti homlokzaton egy Szentháromságot ábrázoló mozaikképen, valamint a főkapu fölötti falban élénk színezéssel, nagyrészt valódi aranymozaikból. A krémszínű falak, a korinthoszi oszlopok, a kockás cementpadló, a sok színes ablak az újkori neoromán stílusra utalnak. A 66 méter hosszú, 20 méter széles, 1300 négyzetméter alapterületű templom befogadóképessége 3000 fő. Az eredeti gótikus templomtorony magassága 57 méter volt a toronysisakkal együtt, ezt azonban a háború alatt eltalálták, s később román stílusú toronyként lett helyreállítva.
A templomba lépőt az 1938-ban állított hatalmas missziós kereszt fogadja. A főoltár szabadon áll, eredetileg körbejárható volt. A szembemiséző oltár Szent László ereklyéit őrzi. A szentély melletti falfülkében áll a tölgyfából faragott szószék. A kegyúri székkel szemben látható a papi trónus tölgyfából, aranyozva és kárpitozva. Érdekessége, hogy II. János Pál pápa ezt a főpapi széket használta a Népstadionban az ifjúsággal való találkozásakor. A bejárattól jobbra lévő fülkében helyezték el a Szent Péter fogságának színhelyén, a mamertini börtönben lévő feszületnek fából készült mását, amelyet olasz zarándokok 1938-ban gyalogosan hoztak az eucharisztikus kongresszusra. A Szentlélek eljövetelének hatalmas, száz négyzetméteres freskóját Kontuly Béla komponálta, s Takács István fejezte be. A templom nyolcvanöt üvegfestménye egy-egy család adománya. A második világháború súlyos károkat okozott a templomon. 1945. január 5-én ágyúlövések következtében ledőlt a toronysisak, a templom ablakai betörtek, a tető súlyosan megrongálódott. Az akkori lelkipásztor, Seres Ferenc plébános nehéz körülmények között, áldozatos munkával és a hívek segítségével a legsúlyosabb hibákat rendbe hozatta.
1973 óta Tarnai Béla kanonok a templom plébánosa. Működése alatt megkezdődött a templom és a hitélet újjáéledése. Elkészült a torony, újjáépült a tetőzet, rendbe hozták a színes ablakokat, felújításra került a templom egész elektromos berendezése, s a templomkülsőt újrafestették. Tarnai Béla plébános következetes, kitartó munkájának és a hívek áldozatkészségének köszönhetően egy modern, 3470 sípszámú orgonához jutott a templom. A templom alatt épült a ma fehér márvánnyal, oltárral kiegészült, több ezer férőhelyes kripta. Ma a legsúlyosabb probléma, hogy a templom mellé telepített fák hatalmas gyökerei szétmarják az egész föld alatti vízvezetékrendszert, használhatatlanná téve a csatornát is. A mindent elöntő víz a plébániát is veszélyezteti.
A plébános harmincéves ittléte óta minden évben akadt a templomon restaurálni való. A pezsgő közösségi élet azonban kellő motivációt jelent a gyönyörű templombelső szépítésére. Óvodáshittan, gyónási és első áldozási előkészítő működik a templomban. Ifjúsági csoportok és családok számára őszi és tavaszi kirándulásokat, nyári táborokat szerveznek. A szülők baráti köre a közös programok szervezése mellett a gyermeknevelés kritikus pontjaival is foglalkozik. A Regina Pacis közösség idős, beteg és rászoruló híveket szolgál, az oltáregylet oltárok díszítésével, terítők, függönyök, ruhák kijavításával foglalkozik, s imaórákat tart. A herminamezői plébánia 1994-ben létrehozta az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítványt, melynek célja a plébániatemplom fenntartása, a plébánia területén lévő három templom szükségleteinek támogatása, a plébánia által létesített Regina Pacis beteg- és szegénygondozó segítése, valamint a plébánia területén egyházi, kulturális és oktatási-nevelési tevékenység kezdeményezése és támogatása.
A hívek közös kirándulásait, a csoportos foglalkozások fontosságát kiemelte a plébános: össze kell szoktatni az embereket, hiszen a mai világ nem összehozza, hanem szétválasztja őket. A plébánián fontosnak tartják az emberi kapcsolatok erősítését, így lehetőség nyílik internetes oldalukon is a felmerülő kérdések, ötletek megvitatására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.