A NATO kész a bővítésre

A terrorizmus elleni harc, a partneri kapcsolatok kiszélesítése, valamint a bővítés előkészítése állt a NATO külügyminiszterei tegnap kezdődött reykjavíki találkozójának középpontjában. A NATO-nak gyökeresen át kell alakulnia – vagy korszerűsödik, vagy a peremre sodródik – foglalta össze a szövetség reykjavíki külügyminiszteri értekezletének üzenetét Lord Robertson

. A szövetség főtitkára szerint a 19 ország külügyminiszterei most megadták az irányelveket és a politikai lökést ahhoz, hogy a prágai csúcson korszakos jelentőségű döntések születhessenek a szövetség gyökeres átszervezésére és új kihívásoknak megfelelő haditechnikával való felszerelésére.
A reykjavíki megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az őszi prágai csúcsértekezleten részletes, sokoldalú intézkedésprogramot fogadnak el a terrorizmus és az euro-atlanti biztonságot fenyegető többi új kockázati tényező elleni hatékony védekezésre. Colin Powell amerikai külügyminiszter munkaokmányt adott át kollégáinak arról, hogyan kellene megreformálni a NATO működési mechanizmusait az ősszel esedékes bővítés után immár több mint húsztagúra bővülő szövetségben. A kiadott közlemény szerint a NATO megerősítette eltökéltségét arra, hogy addig harcol a terrorizmus ellen, amíg szükséges, s e célból kész létfontosságú új katonai kapacitásokat kiépíteni. A reykjavíki értekezleten egyébként megindították a tagsági felkészülés 2002–2003-as új ciklusát, s ennek keretében folytatják a felkészülést a prágai csúcson a szövetségbe meghívandó országok is, mégpedig mindegyik a maga egyéni programja alapján. A NATO kapui továbbra is nyitva maradnak a csatlakozni kívánó országok előtt – szögezték le a nyilatkozatban. Mindeközben Adrian Nastase az amerikai The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy kormánya lemond, ha a prágai NATO-csúcsértekezleten országát nem hívják meg a katonai szövetségbe.
Reykjavíkban tárgyalt az orosz külügyminiszter, Igor Ivanov is – a NATO–Oroszország állandó közös tanács ülésének középpontjában az észak-atlanti szövetség és Oroszország új típusú együttműködéséről szóló dokumentum végleges formába öntése állt. Az együttműködés magasabb szintre emelését célzó megállapodást a tervek szerint május 28-án, a római NATO–orosz csúcstalálkozón írják alá.
A jövőre nézve meghatározóan fontosnak nevezte az új típusú NATO–orosz együttműködés kialakítását és eredményes működését a magyar külügyminiszter is. Felszólalásában Martonyi János ezenkívül közölte, hogy a szövetségnek folytatnia kell az új katonai képességek és szerkezetek kialakítását a nemzetközi terrorizmus és az egyéb, újfajta kihívások eredményes leküzdésére. Martonyi kifejtette, hogy az új szerkezetek és képességek kialakítása érdekében szükség van a tagországok közötti munkamegosztás elmélyítésére, többnemzetiségű katonai kapacitások létrehozására, ezenkívül új eszközökre és kapacitásokra a polgári védelemben is.
***
EU-egyeztetés. Martonyi János külügyminiszter a NATO-külügyminiszteri értekezlet szünetében kétoldalú megbeszélést folytatott dán kollégájával, Per Stig Möllerrel, akinek országa a második fél évben átveszi az elnöklést az EU-ban. „Jeleztem, hogy várakozásaink szerint az integrációs politika a lényeget illetően változatlan marad, hiszen alapját eddig is hatpárti megállapodás alkotta” – közölte a külügyminiszter. Dániának, mint az EU leendő elnökének, Martonyi véleménye szerint az az érdeke, hogy a tárgyalások zökkenőmentesen befejeződjenek, s a tagjelölteket nyilván arra próbálják rávenni, hogy ne támasszanak különösebb feltételeket. (MTI)