A napjainkban működő kétszázhetven kisebbségi önkormányzat nagyjából lefedi azokat a településeket, ahol számottevő arányban élnek magyarországi németek. – A most sorra kerülő önkormányzati választásokon valószínűleg tovább bővül majd helyhatóságaink száma – vélekedett Heinek Ottó. Hozzátette: a választások során nem az a cél, hogy szervezeteik számát növeljék, hanem az, hogy továbbra is méltóan tudják képviselni a hazai németek érdekeit. Az elnök tudomása szerint több olyan testület is van, amelynek semmi köze nincs a magyarországi németekhez, ám ezek száma elenyésző. Kijelentette: ahhoz, hogy ne szaporodjanak el az ilyen jellegű „vállalkozások”, különböző – a kisebbségi ombudsman által is javasolt alternatív – megoldásokra van szükség. – Amennyiben létrejön a 13 hazai nemzeti kisebbség vezetői és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt között a találkozó, úgy javasoljuk, hogy az új kormány az első száz napban vizsgálja felül a kisebbségi választójogi törvényt – fogalmazott Heinek, s hangsúlyozta: elsősorban a jelöltek kiválasztásával kapcsolatos jogszabályok szigorítását, módosítását kérik. – Legalább azt szeretnénk elérni, hogy a választási jogszabályok a kisebbségi szervezetek jelöltjeit részesítsék előnyben az úgynevezett függetlenekkel szemben – közölte.
Heinek szerint a választási eljárás zökkenőin túl további probléma, hogy a kisebbségi helyhatóságok eszköztelenek, nem részesülnek megfelelő támogatásban, a helyi önkormányzatokkal szemben pedig nehezen tudnak élni jogaikkal. – Szeretnénk, ha testületeink bele tudnának szólni mind a kulturális, mind az oktatási intézmények irányításába, de a legszerencsésebb megoldás az lenne, ha néhány esetben maguk az önkormányzatok is fenn tudnának tartani egy-egy intézményt. Elviekben erre most is lehetőséget biztosít ugyan a törvény, ám a pénzügyi struktúrákat meg kellene változtatni, s bizonyos felelősségi köröket pedig szükséges lenne megerősíteni. Példa a lehetetlen helyzetre a szekszárdi Német Színház, amely országos feladatkörrel felruházott, miközben a megyei önkormányzat támogatja, ugyanis az országos német önkormányzatnak egyelőre nincs rá lehetősége – szögezte le.
Az elnök úgy látja, hogy a hazai németség identitásébredésében óriási szerepe van az anyanyelv még mindig komoly presztízsének. Sokan ebből kiindulva legalább arra törekednek, hogy gyermekeiknek megszervezzék a minőségi színvonalú iskolai nyelvoktatást. – Szerintem viszont a képzéssel komoly gondok vannak – fogalmazott Heinek, aki azt tartja a legszomorúbbnak, hogy bár a 80-as évek végén több iskola is áttért a kétnyelvű oktatásra, ám a pedagógusképzés nem tartott ezzel lépést. Germanista – azaz német nyelvtanár – képzés ugyan van, ám nincs kétnyelvű szaktanárképzés, így a diákoknak nincs lehetőségük például a történelmet vagy a matematikát anyanyelven elsajátítani. Az önkormányzat több éve folyamatosan jelzi ezt a problémát, de a megoldás mindig kifogásokba ütközik. – A valódi megoldás az lenne, ha a német tannyelvű elit iskolákat az országos testület hatásköre alá vonnák. Szeretnénk, ha a németek által sűrűn lakott megyékben egyre több lenne az ilyen intézmény – szögezte le az önkormányzat elnöke.
Negyedmilliós médiapiac. A magyarországi németek 1954 óta rendelkeznek országos hetilappal, a Neue Zeitunggal (Új Újság), amely Budapesten jelenik meg, hetente 16 oldalon, háromezer példányban. Az újság rendszeresen tartalmaz gyermekeknek, fiataloknak és vallásos embereknek szóló írásokat. Országos szinten több helyi lapban is találhatók német nyelvű mellékletek, de sok kétnyelvű újság is található a piacon. 1956-ban indultak el a Magyar Rádió pécsi stúdiójában a német nyelvű adások. A budapesti rádió minden nap egy órás műsort sugároz német nyelven, amelyet a pécsi stúdióban megismételnek. Becslések szerint hazánkban jelenleg 180-200 ezer német ajkú lakos él, ám több szakértő szerint az adatok még több évig, sőt évtizedig nem lesznek teljesen pontosak, hiszen az idősebbek még mindig nehezen vallják be származásukat.
Oktatási leltár. Magyarországon jelenleg kétszázhetven általános iskolában nemzetiségi nyelvként oktatják a németet. A gimnáziumok között tizenkét intézményben folyik kétnyelvű oktatás, többségük önálló nemzetiségi középiskola, kisebbik részük nemzetiségi tagozatként egy-egy nagyobb intézményben kapott helyet. Az alap- és középfokú oktatási intézmények a tankönyvek döntő többségét Németországból és Ausztriából szerzik be. A német óvodák száma meglepően magas: 240-250 működik szerte az országban. A statisztikai adatok szerint a legtöbb német nemzetiségi oktatási intézmény Budapesten, Pest-, Baranya-, Bács- illetve Győr-Moson-Sopron megyében működik.
Európai Bizottság
Cinkosok a némák
