A hangszórók már lekerültek – még sincs olyan messze a béke?
Dél-Korea leszerelte az észak-koreai határra telepített hangszórókat, amelyekből korábban Phenjan-ellenes műsorokat sugároztak. A szöuli védelmi minisztérium azt mondta, a hangszórók leszerelése olyan gyakorlati intézkedés, amellyel elő akarják segíteni a feszültség csökkenését a két Korea között.
Az új dél-koreai államfő, I Dzsemjong ugyanis újra akarja indítani a párbeszédet Észak-Koreával a Koreai-félsziget békéjének megteremtése érdekében, és ennek egyik lépése volt, hogy röviddel júniusi hivatalba lépése után leállították a hangszórókon sugárzott adásokat. Dél-koreai tisztségviselők szerint azóta, hogy júniusban elhallgattak a hangszórók a határ déli oldalán, a jelek szerint Észak-Korea is leállította a maga adásait,
amelyekkel hónapok óta zavarta a határ közelében élő dél-koreaiakat, sőt megkezdte néhány, a demilitarizált övezetnél felállított hangosbeszélője leszerelését. Ez a lépés egyelőre inkább egy gesztus lehet, azonban mindenképp előremutató, és talán bízhatnak abban a koreaiak, hogy hamarosan további, a békét elősegítő intézkedéseket hoz mindkét állam.
Ugyanis kevés szürreálisabb dolgot tud elképzelni egy nemzet polgára annál, mint hogy szeretett országa több, egymással ellenséges részre osztódjon, mi több, azok háborúban álljanak egymással. Láttunk már hasonló példát erre a történelem során, elég csak saját hazánk tragédiájára, Trianonra gondolni, amikor 1920. június 4-ét követően Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát és lakosságának több mint felét. A döntés ugyanis súlyosan érintette országunk gazdaságát, közlekedési hálózatát és nemzeti önazonosságát, mivel milliónyi magyar került a szomszédos országok határai mögé. A magyar társadalomban ezért érthetően Trianon a mai napig a nemzeti tragédiák egyik legfájóbb szimbóluma. De ott van Németország is, ahol a II. világháborút követően a szövetségesek által az ország három nyugati és egy szovjet megszállási övezetre oszlott, ami a hidegháborús feszültségek miatt két külön állam, a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) kialakulásához vezetett. A keleti blokk kommunista rendszerében azonban szerencsére elindultak a reformok és a Szovjetunió politikai változásai hatására a németek 1989-ben megkezdhették a fal lebontását, és a változás útjára léptek. A két állam hivatalosan 1990. október 3-án egyesült és lett újra független a korábbi megszálló hatalmaktól.
Nem úgy Észak- és Dél-Korea, amelyek a mai napig sem tudták feloldani a két állam közötti konfliktust, habár törekvések időnként vannak rá.
Persze felvetődhet a kérdés, hogy Trianon vagy Korea kettészakadása-e a rosszabb, hiszen tőlünk idegen országokhoz csatoltak el területeket és vele együtt magyar embereket, ám ezekbe az országokba szabadon utazhat ma már mindenki, lehetőségünk van a rokonainkat, ismerőseinket meglátogatni, Észak-Koreába azonban azóta sem térhetett vissza senki, és semmilyen információ nem jut el azokhoz, akik a háború következtében Dél-Koreában ragadtak.
