Pestújhely ma a főváros XV. kerületéhez tartozik. Már a XX. század első évtizedében megkezdte működését a Pestújhelyi Hitelszövetkezet elődje, a település első pénzintézete, az Első Pestújhelyi Takarékpénztár Rt. A társaság 1910 tavaszán nyitotta meg kapuit, és jelentős forgalmat bonyolított le már az első hetekben. Bár a takarékpénztár Pestújhely gazdagabb polgárait már a pénzintézet megalakulása előtt toborozta, a részvények jelentősebb részét ennek ellenére a fővárosiak jegyezték. A társaság 100 ezer korona alaptőkével indult.
A vállalkozás az első világháború előtt „megtorpant”, és a világháborút követő években sem sikerült elérniük a korábbi sikereket. A fordulat egészen 1925-ig váratott magára. Ebben az esztendőben egy tőkeerős csoport megvásárolta a részvények többségét. A bank munkatársai is komoly küzdelmet folytattak azért, hogy a pénzintézet visszaszerezze régi pozícióját. 1925 a pestújhelyi társaság legkiemelkedőbb esztendeje volt. Ekkor a jelzáloggal megerősített kölcsönök összege elérte az egymillió pengőt. A bank részvényesei továbbra is helyi gazdag polgárokból, és elsősorban pestiekből álltak. Egyre növekedtek a bank folyószámla- és a takarékbetétei.
A takarékpénztár működésével párhuzamosan alakult meg a Pestújhelyi Hitelszövetkezet, amely immár kölcsönöket is folyósított. Az intézmény igazgatóságában számos helyi vezető személyiség foglalt helyet, így Hajdú Márton, Vedres Béla, Rakssányi Elemér, Kovács Sándor, Antall Lajos, Kolb József, Landstoff Nándor és az országos központból Szücs István. A felügyelőbizottságot és a hivatalnoki kart is helyi vezetők irányították, így a könyvelő, Gyurcsovecz Károly, az elemi iskola igazgatója, valamint a pénztáros, Ferenczy Vilmos, Pestúlyhely közkedvelt Vili bácsija. Az intézmény működése csak nagyon nehezen indult. Megalakulása előtt százötvenen ígérték, hogy megvásárolnak egy-egy üzletrészt, de közvetlenül a nyitás után végül a többségük meggondolta magát. Azok, akik kiléptek a társaságból, arra buzdították a részvényeseket, hogy számolják fel a tagságukat. Így a létszám mindjárt az első öt évben a felére csökkent.
Más lehetőség nem volt: a hitelszövetkezet az önkormányzattól kért segítséget. A városvezetés a szövetkezet részére ingyen átadott egy hivatalos helyiséget. 1923-ban az intézmény élére Ferenczy Vilmost választották meg. Ezt követően felfelé ívelt a hitelszövetkezet működése: egyre több jelzáloghitelt folyósítottak, és a részvényesek száma is emelkedett. Önálló helyiséget csak 1929-ben kezdtek el építeni a Pestújhelyi út 75. alatt, a szövetkezet saját pénzből vásárolt telkén. A helyi lapban a következőket írták az építkezésről: „Székházat épített a hitelszövetkezet, amelyben nemcsak a lakosság hiteligényei, hanem társadalmi és közélet szükségszerű megnyilvánulása nyernek kielégítést és elintézést. (…) Ma már nincs a közösségi életnek olyan területe, ahol ez a népszerű szervezőerő, s altruista vezetés meg ne mutatkoznék, s magának részt ne kérne, társadalmi egyesületek (kaszinó, társaskör stb.) hiányában a község elöljárósága s a hitelszövetkezet vezetősége körül alakult ki a községi közélet.” A székházat a helyieknek sikerült épségben megőrizniük. (O. E.)
Kiderült mi kell a washingtoni tárgyalások sikeréhez
