A távoktatás lehetőségei

Már 1999-ben legalább hetvenmillió ember vett részt a világon valamilyen internetalapú oktatási formában, 2004-ben pedig az e-learning piac várható nagysága csupán Európában mintegy négymilliárd dollár lesz, ami a szakemberek becslése alapján mintegy évi 96 százalékos növekedést jelent. Magyarországon az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által a közelmúltban kiadott Távoktatás 2002 című CD-ROM-ja segít a tájékozódásban.

Egyes szakemberek szerint 1950-ben a munkahelyek ötödénél alkalmaztak képzett munkaerőt, mára ez az arány azonban nyolcvan százalék fölé emelkedett. A szakképzett emberek iránti igény növekedésével párhuzamosan a felsőoktatásnak egyre több hallgatót kell fogadnia. Ehhez a tantermi és oktatói kapacitások kevésnek bizonyultak, ezért megjelentek a távoktatás különböző formái.
A levelező képzések után az internetalapú távoktatás – az
e-learning – ma az egyik legnépszerűbb tanulási forma. A technika újszerűségét mutatja az is, hogy az elnevezés sem egyöntetű. Ugyanúgy beszélnek webalapú és online-oktatásról, mint internetalapú vagy távoktatásról. Az e-learninget leginkább a közös ismérvek alapján szokták behatárolni. Ilyenek például a bármikor, a világ bármely pontjáról elérhető tartalom, vagy a hagyományos oktatási módokhoz képest alacsonyabb költségek ugyanannak az anyagnak az oktatását tekintve. Azt is kimutatták, hogy ugyanazt az ismeretet rövidebb idő alatt lehet átadni.
A technikának köszönhetően nincs jelentősége az oktató és a tanuló közötti távolságnak, emellett egységes és gyors számonkérésre, minőségi kontrollra is lehetőség nyílik. A szakértők külön előnyként említik, hogy minden tanuló a saját tempójában haladhat.
A nemzetközi távoktatás és
e-learning területén egyértelműen az USA rendelkezik a legfejlettebb és legkiterjedtebb piaccal. Az Egyesült Államokon kívül még Kanada, Ausztrália, Japán, valamint egyes EU-tagállamok is fejlett e-learning piacokkal rendelkeznek, bár az ezekben az országokban megfigyelhető tendenciák csak időbeni késéssel követik az USA eredményeit.
Európában az e-learning lehetőségek adaptálásában az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia jár az élen, aminek a szakemberek szerint az lehet az oka, hogy ezekben az országokban igen magas az internetet használó népesség aránya. Emellett magas az angolul beszélő munkavállalók száma is, így a túlnyomórészt angol nyelvű e-learning tananyagok nyelvi adaptáció nélkül terjeszthetők.
Európában nincsenek meghatározó, nagy piaci részesedést birtokló szereplők. Folyamatosan új cégek jelennek meg, míg a régiek egy része eltűnik. Bár a szakemberek szerint a piac letisztulásával kiemelkedik majd néhány domináns szereplő, de egyelőre még csak tippelni lehet, hogy kik lesznek ezek.
Magyarországon a hetvenes évektől kezdődően beszélhetünk a távoktatás kísérleti szakaszáról, de csak a kilencvenes évek elejétől jelentek meg a jelentős távoktatást és nyitott képzést megcélzó fejlesztési elképzelések. Ekkor jött létre az oktatási tárca tanácsadó szerveként a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT), amely jelentős részt vállalt a távoktatás infrastrukturális alapjainak és módszertanának megteremtésében, a szükséges szakembergárda felkészítésében.
1996-ban az egyetemi és főiskolai szervezetek létrehozták az egész országra kiterjedő Nemzeti Távoktatási Egyetemi Főiskolai Egyesületet. Elsőként a felsőfokú oktatási intézmények vezettek be nyitott és távoktatási programokat az addig meglévő programjaik mellé. Ezek közül is kiemelkednek Gödöllő, Pécs, Veszprém, Győr és Debrecen felsőfokú intézményei. Mára ez a kör kibővült Szolnokkal, Miskolccal, Szegeddel. Napjainkban már a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, és az ELTE-n is jelentős távoktatási szolgáltatást fejlesztettek ki.
Mára a távoktatás terén – különösen a felsőoktatási szférában – jelentős tapasztalatok halmozódtak fel. Ugyanakkor az e-learning használata még nem általános, a webalapú oktatás pedig csak most terjed el, miközben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már megkezdődött a számítógép-alapú képzés visszaszorulása, és a webalapú oktatás túlsúlyának kialakulása figyelhető meg.
Ami a technológiák alkalmazását és az oktatás színvonalát illeti, a kép nagyon vegyes, már-már kaotikus. Nagyon sok cég és intézmény nyújt távoktatásnak, e-learningnek nevezett szolgáltatást, miközben minőségét tekintve az adott oktatás nem tekinthető annak. Gyakran előfordul, hogy levelező tanfolyamot átneveznek távoktatási kurzusnak, miközben minőségében nem történt változás.
Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által a közelmúltban kiadott Távoktatás 2002 című CD-ROM mindazoknak segítség, akik ebben a formában tanulni szeretnének. Módszertani támogatást nyújt azoknak is, akik már részt vesznek a távoktatásban. Érdeklődni a [email protected] e-mail címen, illetve a 06-70/241-4492-es telefonszámon lehet.