A zöldek hiába küzdenek a fákért

Budapest belső kerületeiben az egy lakosra jutó zöld terület mérete az optimális huszadrészét sem éri el. Az átminősített zöld területek beépítésének egyre több fa eshet áldozatul – egészen addig, míg a laza szabályozást fel nem váltja egy szigorúbb favédelmi törvény.

Magyarország teljes erdőterületének több mint fele károsodott valamilyen mértékben. A fák pusztulása a városokban is felgyorsult a környezetszennyezés és a beépítések következtében: a zöld területek eladása, átminősítése folytán Budapesten három városligetnyi zöld felületet betonoztak le az utóbbi tíz évben, s megszűnt a sportpályák csaknem fele.
A fák kivágásával, illetve elpusztulásával egész városrészek egészséges és esztétikus volta kerül veszélybe. Normál életkörülményeink fenntartásához egy városi lakosra 21 négyzetméternyi zöld területnek kellene jutnia – csakhogy egyes budapesti belső kerületekben a zöld terület aránya ennek a huszadrészét sem éri el.
A természetvédő szervezetek tiltakoznak az építkezésekkel járó tömeges fakivágások ellen, ám nem sok eredménnyel: a Mammut építésének 75 fa esett áldozatul, noha a Széna téri fákat testükkel védték az aktivisták. Ugyanígy letarolták a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő Irinyi utcai park egy részét azért, hogy irodaházat építsenek a helyére. A környezetvédők tiltakozása nem járt sikerrel a Roosevelt téri mélygarázs építésénél sem. A növényzet egy részét ott is kiirtották, ma már üzemel a garázs. Két fronton ugyanakkor még van ok reménykedni: a hatodik kerületi Liszt Ferenc tér fái helyére tervezett mélygarázs építését egyelőre elhalasztották, csakúgy, mint a Tabán egy részének beépítését. Emlékezetes: február végén a zöldek tüntetést tartottak a fővárosi önkormányzat épülete előtt, ám a képviselők mégis megszavazták a Rác fürdő kibővítését egy négyszintes luxusszállodával, ami a népszerű találkozóhely, a Rác kert és a közpark egy körülbelül fél futballpályányi részének beépítésével járna. A terület átminősítése megtörtént, ám az építkezést – a tervekkel ellenétben – az idén várhatóan nem kezdik meg.
Összességében a civil beadványok, javaslatok nem érték el a kívánt eredményt. A Levegő Munkacsoport négy évvel ezelőtt kidolgozott egy javaslatcsomagot Budapest környezetének védelmére, amellyel főleg a lakosság figyelmét keltették fel, s nem az önkormányzatokét. Az idén kidolgozott új ajánlásokkal favédelmi törvényjavaslatot is benyújtanak. Az 1998-as kormányrendelettel ugyanis – amely felhígította a meglévő szabályozást – szinte megszűnt a magántulajdonban lévő fák védelme – mondta Beliczai Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. A privatizációkor így sok ősparkos terület eltűnt: a fák helyén épületek állnak.
A kivágott fák értékét nem a Belügyminisztérium által meghatározott értékbecslés szerint határozzák meg, így a fákat nem ugyanazon élettani értékben – és számban – pótolják. Márpedig egy ötvenéves, egészséges tölgyfát, amely hatszáz ember oxigénszükségletét biztosítja, nem válthat ki az újonnan ültetett csemete, már ha egyáltalán telepítenek újat a kivágott helyébe. A mélygarázsok parkosított felszíne sem nevezhető teljes, biológiailag aktív zöld felületnek, mivel a kétméteres földtakarásban nem fejlődhet kellőképp a gyökérzet.
Budapesten a zöld területek tekintetében sokkal inkább érvényesülnek a befektetők érdekei, mint vidéken – véli a szakember. A civil kontroll általában erősebb a vidéki városokban, mint a fővárosban.
A mezőgazdasági területek átminősítése miatt nemcsak a városokban, hanem az agglomerációban is csökkennek a zöld területek. Biatorbágyon például az ipari övezethez kapcsoltak egy gyümölcsöst, amelynek területén kábelgyárat kíván építeni egy befektető. Az építési engedélyt ugyan még nem kapta meg, a fákat viszont már letarolták a terület előkészítésekor.
Az elmúlt években tapasztalható kedvező folyamat is: a tájtervező, a kertész és az építész szakma kezd közeledni egymáshoz. A környezetbarát építészeti szemlélet kialakulása a jövőben segíthet abban, hogy a beruházók tervei a valós természeti értékeket figyelembe véve készülhessenek el.
A természetvédő alapítványok, egyesületek közreműködése nemcsak a fakivágás elleni akciók, hanem a fatelepítések terén is hangsúlyos. A Rügyecske Alapítvány több csemeteültető akciót is szervezett Budapest belvárosában és a kistarcsai lakótelepen. Legutóbb tizenöt óvodát juttattak fenyőfához: az alapítvány gyökeres karácsonyfákat árult, amelyeket újév után visszavásároltak a vevőktől, s szétosztották a jelentkező óvodák között.
A lakosság láthatóan érdekelt abban, hogy ne pusztítsák tovább a környezetet – vélte Ferjentsik Viola, a Rügyecskék Alapítvány alapító tagja. – Magyarországon sajnos kevés hasonló célú szervezet működik, az önkormányzatok pedig többnyire nem a lakosság érdekeit, hanem a terület jövedelmezőbb értékesítését nézik.