Alkotmányos a közös lista szabályozása

Elutasította azokat az indítványokat az Alkotmánybíróság, amelyekben az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény közös lista állítására és az arra leadott szavazatok megosztására irányadó rendelkezései alkotmányellenességét állították – tudatta a testület tegnap közleményben az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban és e határozata indokolásában is kiemelte: az alkotmány a választási alapelveken kívül nem tartalmaz rendelkezéseket a választójog gyakorlásának módjára nézve, ebből következően az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer kialakítása és a választási eljárás szabályainak megállapítása során.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a közös lista esetén nem sérülnek az alkotmány rendelkezései. „A közvetlen szavazás alapelvének tartalma az, hogy a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére, illetve a területi listára közvetlenül szavaz. Ez az alapelv nem sérül közös lista esetén sem, mivel a választópolgár közvetlenül szavazhat a közös listára, amely nem más, mint az adott jelölő szervezet jelöltjeinek a listája” – áll a közleményben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyenlő választójog alkotmányos elve sem sérül közös lista állítása esetén.
*
A MIÉP-nek a parlamenti választások első fordulója kapcsán 565 rendbeli, a választás rendje elleni bűncselekmény miatt tett feljelentése ügyében 15 nappal meghosszabbította a feljelentéskiegészítés időtartalmát az ORFK – tudatta tegnap az MTI-vel Garamvölgyi László kommunikációs igazgató. A vizsgálat során további iratokat, adatokat kell beszerezni – tette hozzá.