Állatvédelem a Farkaserdőben

Évek óta láthatják az arra járók a káposztásmegyeri Farkaserdő szélén a táblát, amelyen az olvasható: „Itt épül a Budapesti Állat- és Természetvédelmi Kultúrpark”, de a munkák csak idén kezdődhettek meg. Az intézmény a tervek szerint olyan hiánypótló, többfunkciós központként működik majd, amely nemcsak a kóbor állatok létszámának hathatós csökkentését, de az állatvédelem kultúrájának széles körű elterjesztését is szolgálja.

Magyarországon ma a becslések szerint több mint egymillió gazdátlan háziállat kóborol, a macskák száma legalább duplája a kutyákénak. A Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója, Király Péter állatorvos szerint pontos adatok csak arra vonatkozóan vannak, hogy az ország rendkívül siralmas állapotban lévő gyepmesteri telepein mennyi állatot fognak be és pusztítanak el évente – értelmetlenül.
– Szégyen és gyalázat, hogy a kétmillió lakosú fővárosban mindössze egyetlen korlátozott befogadóképességű intézmény áll rendelkezésre a kóbor állatok elhelyezésére – vélekedik. Mint mondja, az Illatos úti gyepmestertelepen ugyan néhány évvel ezelőtt jelentős felújítási munkákat végeztek, és a jelenlegi vezetés hozzáállása is sokat változott, de a kapacitása kicsi. A 120 férőhellyel egy ilyen nagyváros kóbor állatokkal kapcsolatos gondjait képtelenség kezelni.
Csak a Rex irodájába naponta 40-50 telefonhívás érkezik kóbor állatok miatt, de rajtunk kívül több más – állami feladatot átvállaló – civil szervezet is foglalkozik állatmentéssel, mégsem győzik a kóbor állatok áradatát. Ezért égető szükség van egy olyan kulturált elhelyezést biztosító intézményre, ahol az állatokról nemcsak gondoskodnak, hanem felkészítik őket az örökbeadásra is. Ahol nemcsak „tűzoltás” folyik, hanem a problémát a gyökereknél igyekeznek megfogni: a cél az állattartási kultúra, a velük szembeni felelősségteljes gondolkodás minél szélesebb körben való elterjesztése. A Budapesti Állat- és Természetvédelmi Kultúrpark a tervek szerint sokkal több lesz, mint egy komfortos menhely.
A káposztásmegyeri Farkaserdő peremén a közel egy évig elhúzódó engedélyezési eljárás lezárultával, ez év tavaszán végre elkezdődhetett az építkezés. A kéthektáros területet húsz évre a fővárosi és az újpesti önkormányzat ingyen bocsátotta az alapítvány rendelkezésére. Akkor még senki sem sejtette, hogy az elbűvölő, ligetes, madárfüttytől hangos zöld sziget több száz tonna építési sittet és hulladékot rejt, amivel a terület közepén lévő természetes tó felét sikerült feltölteni a pártállami idők praktikus hulladékkezelésének nagyobb dicsőségére. A kármentesítést – ami több száz millió forintba került volna – természetesen sem az önkormányzat, sem a zöldtárca, sem pedig az alapítvány nem tudta vállalni. Így maradt a szükségmegoldás: a szennyezett részt fél méter magasan földréteggel lokalizálják, és befüvesítik. De hogy okulásul szolgáljon – hiszen ez is a kultúrpark célja – a terület szélén egy darabon üveglapot ásnak le, hogy mindenki lássa, min tapos a fogadóépület bárka alakúra tervezett épületének hajóhídjáról lelépve.
A tó maradékát – amit most kommunális hulladékkal szennyezett nádas borít – kikotorják, hogy ismét csilloghasson a szabad vízfelület, és a nagyvárosi látogatók megismerhessék, milyen egy természetes vizes élőhely. A kultúrparkban lesz egy parasztudvar is, ahol az őshonos háziállatokat és a tradicionális magyar falusi gazdálkodást mutatják be.
– A gondok okait vizsgálva szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy Magyarországon a felelős állattartás fogalma, sajnos, szinte teljesen ismeretlen. Ezért a természetvédelmi kultúrparkban lesz egy állatvédelmi oktatóközpont is. Más egyesületek tapasztalatait is felhasználva szeretnének összeállítani egy komplex, 30-40 órás programot, amit a későbbiekben az iskolai kerettantervekbe is lehetne integrálni – fejtette ki Király Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az állatvédelem jelenleg semmilyen tematikában sem szerepel az oktatásban, ellentétben például Angliával, ahol minden tantárgyba, még a matematikába is belecsempészik: nem korongokkal, hanem állatfigurákkal tanulnak meg számolni a nebulók. Mint mondta, a szemléletformálást már óvodáskortól el kellene kezdeni, hogy az állatokkal való kapcsolattartás, az állatok tisztelete a gyerekek vérévé váljon.
– Az állatvédelem egyúttal élet- és embervédelem is. Ghandi gondolatait idézve, egy nemzet nagysága híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik, az állatokhoz való viszonyulás tulajdonképpen egy ország civilizációs fokának kifejeződése is. A káposztásmegyeri lakótelepen pár éve egy egész alom kismacskát kínzott halálra, gyilkolt meg brutálisan, „kommandózás” közben néhány általános iskolás.
Az a társadalom, ahol ilyesmi megtörténhet, nem egészséges. Ezek a riasztó jelenségek elharapóznak, ha nem teszünk ellene valamit – fogalmazott, és hozzá tette azt is: ha nem megy központi forrásból, arra van a civil kurázsi.
Király Péter szerint, aki jelenleg az állatvédelmi világszövetség (WSPA) magyarországi képviselője, az állatvédelem ma Magyarországon igen sanyarú helyzetben van. Főként a civil szervezetek, magánszemélyek végzik el saját összekuporgatott pénzükből azt a munkát, ami eredetileg az állam feladata lenne: így a kóbor állatok begyűjtését, ivartalanítását, elhelyezését, gazdához juttatását. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény elvileg fedezetet biztosítana ugyan a civil szervezetek részére is, de tapasztalataik szerint központi forrásból semmilyen komoly támogatásra nem számíthatnak.
– Mi a három éve indított egyszázalékos kampányainkkal tudtuk megteremteni ennek a kétszázmillió forintos beruházásnak az induló anyagi bázisát, és sok olyan vállalkozó is támogatja pénzzel vagy munkával az ügyet, aki szerint fontos az állatvédelem – magyarázza. Mint kiderült, a közművekkel azonban már nincs ilyen szerencséjük. Egy éve harcolnak, de nem tudják elérni a fővárosi vízműveknél, hogy a telekhatáron meglévő vízcsatlakozási lehetőséget használhassák, így több száz méterről, a Megyeri útról kell behozni a vizet, és a többi közművet, ami minimálisan 25 millió forint kiadást jelent.
– Bízom benne, hogy a nyár végére elkészül a beruházás első üteme, és az Angliából kapott tervek alapján felépül a 70-80 kutya és macska befogadására alkalmas menhely. Aztán következik majd sorban a többi épület – mondta Király doktor, aki hiszi, hogy egyszer eljön az az idő is, mikor állatvédelmi témákban is lehet majd pályázni az illetékes minisztériumoknál. Egyelőre ilyeneket nem írnak ki.
A kultúrpark szervezőbizottsága úgy döntött, hogy átfogó adománygyűjtést szervez a teljes kivitelezéshez szükséges anyagi források előteremtésére, de számítanak az állam segítségére is. És természetesen minden önkéntes segítőt nagy szeretettel várnak a Rex Kutyaotthon Alapítvány címén (1046 Budapest, Külső Szilágyi út 104.), akik építőanyaggal vagy munkával szeretnének hozzájárulni, hogy mielőbb megépülhessen a hazai állatvédelem egyik fontos, hiánypótló bázisa.