Kevés nemzet büszkélkedhet annyi szenttel, mint a magyar. Ön jelenleg is több magyar boldoggá avatása érdekében tevékenykedik. Kikről van szó?
– Összesen hét ügyet vállaltam el, egyben már megtörtént a boldoggá avatás. Bár negyvenhat éven keresztül külföldön éltem, miután hazatértem, számos fórumon szorgalmaztam, hogy el kellene indítani Mindszenty József boldoggá avatási perét. Azonban sehol sem találtam olyan embert, aki ezt a feladatot méltó módon el tudta volna látni.
– Ehhez valamilyen speciális felkészültség szükséges?
– Nem muszáj papnak lenni ahhoz, hogy valaki boldoggá avatási eljárást koordináló postulátor legyen. Azonban megfelelő teológiai, jogi és történelmi ismeretek mindenképpen szükségesek ehhez. A boldoggá avatási eljárás egyébként nem sokban különbözik egy közönséges bírósági pertől. 1994-ben indult el hivatalos formában a boldoggá avatási eljárás, ennek egyházi berkekben nagyon gyorsan híre ment. Jakab Antal gyulafehérvári püspök ezt követően kért meg arra, hogy vállaljam el Márton Áron ügyét, akihez egyébként személyes barátság is fűzött. Miután ennek is elterjedt a híre, Tempfli József nagyváradi püspök is megkért, hogy a titokban szentelt Bogdánffy Szilárd vértanú püspök ügyét is vállaljam el, a közelmúltban elhunyt Reizer Pál szatmárnémeti püspök pedig arra kért, hogy Scheffler János vértanú püspök ügyét is lássam el. E két, nálunk kevésbé ismert partiumi püspök a második világháborút követő román kommunista diktatúra áldozata volt. A románok ugyanis a világháború után az egyházat el akarták szakítani Rómától, és kínai mintára nemzetegyházat szerettek volna létrehozni. Azonban egyik püspök sem vállalta, hogy egy pápa nélküli nemzetegyház feje legyen. Nem sokkal később az ungvári görögkatolikus püspök, Szemedi Iván is megkért, hogy a KGB által megmérgezett püspökelődje, Romzsa Tódor boldoggá avatási ügyét is vállaljam el. Az eljárás ez utóbbi esetben haladt a leggyorsabban, hiszen II. János Pál pápa tavaly június 26-án Lembergben több ukrán vértanúval együtt őt is boldoggá avatta. Ezután következett Salkaházi Sára szociális testvér ügye, aki a nyilasterror idején mentette az üldözötteket, s ezért 1944 telén a Dunába lőtték. Itt is egyértelműen ki lehet mutatni a vértanúságot. A magyar egyház egyik nagy sebe a szerzetesrendek feloszlatása. Van egy nagyon szerényen meghúzódó szerzetes, Marcell atya, aki a Rákosiék által gerjesztett kommunista gyűlöletnek lett az áldozata. Az ő ügyét is vállaltam. A hazai bizonyítási szakasz már mindegyik esetben lezárult, és a Szenttéavatási Kongregáció elé terjesztettük őket.
– Hogyan zajlik le egy boldoggá avatási eljárás?
– Alapvető előfeltétel, hogy egy nagyobb közösség vagy egyházi mozgalom az életszentsége alapján tisztelje azt az embert, akinek megindítják a boldoggá avatási eljárását. Ez tehát az első lépcső: a szentnek kijáró tisztelet, amely már az eljárás megkezdése előtt létezik. Az adott egyházmegye püspöke ez alapján indíthatja el hivatalosan a boldoggá avatási eljárást. Neki kell biztosítania a megfelelő jogi hátteret, neki kell megerősítenie a postulátort. Amikor megalakul a bíróság, a lehető legaprólékosabb módon fel kell térképezni az illető személy életét. Ezzel egy történelmi és egy teológiai bizottság foglalkozik. Az első bizottsághoz tartozó szakértők feladata, hogy felvázolják azt az egyháztörténeti és historikus keretet, amelyben a szentként tisztelt jelölt élt. A második csapatnak pedig azt kell vizsgálnia, hogy az illető az élete során tett-e olyat, ami összeegyeztethetetlen az egyház tanításával. Jelentésüket úgy kell elkészíteniük, mintha egy állami bíróság számára készítenének szakértői nyilatkozatot. Amikor ez mind megvan, le kell fordítani olasz nyelvre. A római Szenttéavatási Kongregáció nem csak a szakértők véleményét, hanem legalább egy csodát is igényel. Ez általában váratlan gyógyulás szokott lenni.
– Mi alapján lehet egy szerencsés gyógyulást csodának beállítani, vagy azt mondani, hogy mindez annak a közbenjárására történt, akinek most zajlik a boldoggá vagy szentté avatási pere?
– Erre a kérdésre sokat adnak Rómában. A Szenttéavatási Kongregáció részletesen szabályozza, hogy milyen feltételek mellett fogadja el hitelesnek a csodát. Általában áttétes rákos betegek gyors gyógyulását szokták a kongregáció elé tárni. Az ilyen betegekről a végső stádium miatt már az orvosok is lemondtak, azonban hirtelen mégis felgyógyulnak. Mindszenty esetében is volt már egy ilyen csodálatos gyógyulás. Az illetőnek az egész szervezetét elborította a rák, mégis meggyógyult. Az összes zárójelentés, röntgenfelvétel és orvosi szakvélemény a birtokunkban van, így ez alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy a tudomány mai állása szerint nem lehet megmagyarázni a hirtelen gyógyulást. Amikor bekövetkezik a csoda, akkor egyértelmű jelet kapunk arra, hogy Isten egyik kiválasztott emberéről van szó. A kongregáció minden ilyen esetben rendkívül részletesen foglalkozik a csodával. Ez azt jelenti, hogy több, egymástól független orvoscsoporttal vizsgáltatják meg a beteg kórtörténetét. Mindszenty közbenjárását az alapján tételezhetjük fel, hogy az általunk a kongregáció elé vitt betegért az egész családja folyamatosan a mártírsorsú bíboroshoz imádkozott.
– Mi különbség van a boldoggá és a szentté avatás között?
– Senkit nem lehet egyből szentté avatni. Az első lépés a boldoggá avatás, amihez mindenképpen szükséges egy csoda. A szentté avatáshoz azonban egy második csoda is szükséges. Az egyház tanítása szerint aki üdvözül, az a mennyországba kerül. A boldoggá és a szentté avatás arra nem ad külön jogosítványt, hogy oda „gyorsított ütemben” is be lehet kerülni. Nagyon sok olyan ember élt a földön, akik anélkül üdvözültek, hogy boldoggá avatták volna őket. Mivel azonban az ember gyarló, esendő, ezért szükségünk van olyan példaképekre, vezérlőcsillagokra, akiknek a példáját az utókor is követheti.
– II. János Pál pápa korábban azt mondta, hogy a volt kommunista országok régiójából minél több arra érdemeset szeretne boldoggá és szentté avatni azért, hogy ezzel is a világ elé tárja az itteni, nehéz időkben tanúsított helytállást. Hol tartanak a magyar ügyek?
– A magyar ügyeket két kategóriába kell sorolni. Az elsőbe azon kiváló emberek ügyei tartoznak, akik a kommunizmus ideje alatt a hitükért vagy az emberi jogokért szenvedtek vértanúhalált. Ezeket tavaly kivétel nélkül felterjesztettük Rómába. A szentatya azonban azok iránt is érdeklődik, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, ám mégis valamilyen kiemelkedő életúttal rendelkeznek. Tisztában van azzal, hogy ezek az emberek a saját életükkel mutatták be az egyházban rejlő erőt és nagyságot. Mint mondtam, Romzsa Tódort tavaly már boldoggá avatták. A sorban valószínűleg Scheffler János és Bogdánffy Szilárd vértanú püspökök követik, akik nemcsak a katolicizmus, de a magyarság vértanúi is. Ügyük annyira előrehaladott, hogy már csak a vértanúság kihirdetése szükséges a boldoggá avatásukhoz. Úgy érzem, hogy Salkaházi Sára ügye is befejeződhet a közeljövőben, hiszen ő is vértanú- halált szenvedett. Marcell atya iratait tavaly decemberben vittem a Vatikánba. Mindszentyt nem lehet a vértanúk közé sorolni, így nála mindenképpen szükséges egy „igazolt csoda”. Eddig egyről tudunk.
– Meg lehet jósolni, hogy mikor avatják Mindszenty Józsefet boldoggá?
– Mindszenty kimagasló történelmi személyiség, ezért az ő ügye különösen összetett. Nem lehet csak a jámbor katolikus lelkiség alapján megítélni, hiszen az életét a politika világa is átszőtte. A kongregáció éppen ezért azt is vizsgálja, hogy ezen a területen is hősiesen gyakorolta-e a keresztény erényeket. A Vatikán precizitására jellemző, hogy még az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának levéltárából is be kellett gyűjtenünk azokat az iratokat, feljegyzéseket, amelyek az USA budapesti nagykövetségén eltöltött évek alatt keletkeztek és vele összefüggésbe hozhatók. Ha az év végére elkészül a mintegy hatezer oldalas dokumentációs gyűjtemény, akkor szerintem néhány éven belül mártírsorsú bíborosunkat is boldoggá avathatják.
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
