Az MSZP kirúgná a kistérségi megbízottakat

A kormányra készülő koalíció egyes képviselői már jelezték: az általuk „komisszároknak” titulált kistérségi megbízottak körében személycseréket tartanak kívánatosnak. A területen dolgozók között érezhető az elbizonytalanodás. Pedig a területfejlesztés ügyének a jövőben is függetlennek kellene maradnia a politikai széljárásoktól, különösen az uniós csatlakozás küszöbén.

Szarka Ágota
2002. 05. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kistérségi megbízottak munkájának eredményessége nagyban függ a polgármesterek, az önkormányzatok együttműködési készségétől. De még ennél is fontosabb a kollégákkal kialakított szakmai kapcsolat, hiszen a munka lényege a hatékony információközvetítés. Az országban 149 kistérségi megbízott dolgozik. A két év arra volt elegendő, hogy kialakuljanak a szakmai kapcsolatok; a polgárok megismerjék a kistérségi megbízottak feladatát és azt, miben tudunk segíteni – nyilatkozta lapunknak Tolnay Rita, a Pest megyei Dunakeszi–Fót–Göd Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás dunakeszi kistérségi megbízottja. Szerinte éppen ezért nem lenne szerencsés, ha a kormányváltás után politikai megfontolásokból megbolygatnák a formálódó struktúrát. Tolnay az elmúlt két év legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült megszervezni az információk áramlásának jól működő rendszerét a különféle intézmények között. Tolnay szerint a kistérségi megbízottak munkájának lényege: segítsék az embereket egy új szemléletmód, a pályázási kultúra elsajátításában annak érdekében, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel. Az elmúlt két év fontos eredményének tartja azt, hogy közreműködésükkel jelentős út- és csatornafejlesztés valósulhatott meg a térségben, valamint elkezdődött a nagyobb dunakanyari fejlesztési programokba való integráció.
– Az emberek egészen más módon képzelik el a pályázati rendszert, mint amilyen az a valóságban. Sokan azt hiszik, csak kitöltenek egy papírt, és jön a pénz. Ezért fontos, hogy a fiatalok megszokják az új rendszert: mire felnőnek és döntési helyzetbe kerülnek, otthon legyenek ezen a területen – hangsúlyozta Tolnay Rita. Mint fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy az idősebb generációval már nem kell foglalkozni. Éppen az ő számukra szerveztek egy átfogó pályázati tréninget.
– Nehéz konkrét számokkal jellemezni munkánk eredményességét. A pályázat elkészítésében segítünk ugyan, de visszajelzést nem mindig kapunk – fejtette ki a megbízott, aki úgy véli: ha minden marad a régiben, a jövőben a polgárok életminőségének javítása mellett a lokálpatriotizmus elmélyítése lesz a stratégiai cél, hiszen a térség lakosságának száma megduplázódott az elmúlt tíz év alatt a fővárosból jött betelepülők miatt. A különféle programjaikkal az ő beilleszkedésüket és a településekhez való kötődésüket kell megerősítenünk – fűzte hozzá.
Mészárosné Kóré Csilla, a Baranya megyei siklósi kistérség területfejlesztési megbízottja, aki a Tenkes Vidéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás harkányi irodájában dolgozik, szintén úgy véli: a hálózat létét, munkáját, a területfejlesztés ügyét nem szabad befolyásolniuk a politikai széljárásoknak. Mint mondta, a megyei területfejlesztési tanácsok is függetlenül dolgozhattak a leköszönő kormány alatt, jó példa erre Kékes Ferenc, aki egy személyben a megyei közgyűlés szocialista elnöke és a tanács vezetője. Ezt a gyakorlatot kell megtartani a kistérségi megbízotti hálózattal kapcsolatban is. Mészárosné érthetetlennek tartja, hogy a kormányra készülő koalíció politikusa, az MSZP-s Csabai Lászlóné – aki egyben Nyíregyháza polgármestere – milyen alapon minősítette „komisszároknak” a kistérségi megbízottakat, hiszen magas szakmai követelményeknek kellett megfelelniük. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) eleinte havonta ellenőrizte a megbízottak munkájának hatékonyságát; mennyi ügyfelük volt, mennyi pályázati pénzt „hoztak”. Ellenőrzések ma már csak félévente vannak, de szerződésüket – teljesítményük függvényében – évente meg kell újítani. A kistérségi megbízottak számára folyamatosan továbbképzéseket szervez a MeH, a tananyag a pályázatírói tréningtől az önkormányzati ismeretekig öleli fel mindazokat a területeket, amelyek a hatékony munkavégzés szempontjából fontosak. Mészárosné úgy véli, mivel nincs olyan egyetem, ahol kifejezetten kistérségi megbízottakat készítenének fel, „értelmetlen és farizeus dolog” a hálózat tagjainak szakirányú végzettségét hiányolni.
A kistérségi megbízotti hálózat életképességét egy felmérés is bizonyítja; irodájuk ugyanis a régió 62 településére küldött ki kérdőívet, hogy megtudakolják, hogyan értékelik az önkormányzatok munkájukat. Választ 22 polgármestertől kaptak: mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy nagy segítséget jelent, szükségük van a hálózatra. – Hogy jól dolgozunk, jelzi az is, hogy a MeH minket kért fel: készítsük el a kistérség elmúlt tízéves történelméről szóló összefoglaló tanulmányt – mutatott rá Mészárosné, aki szerint az eddigi legnagyobb eredmény, hogy az országban elsőként sikerült létrehozni a Siklósi Kistérségi Információs Tanácsadó Központot, ahol szinte a megjelenéssel egy időben már hozzáférhetők a különféle pályázati lehetőségek. Ennek az irodának a mintájára és sikerén felbuzdulva a kecskeméti kollégák is létrehoztak egy hasonlót – tette hozzá. Elmondta még: működtetnek egy európai uniós információs pontot is, ahol a csatlakozással összefüggő pályázatokról adnak naprakész tájékoztatást. Szeretnék, ha a különféle uniós alapok – mint például az SAPARD vagy az ISPA – mindegyik fejezetével önálló menedzser foglalkozhatna, az iroda bővítése mellett ez a jövőre vonatkozó egyik legfontosabb célkitűzésük.
– Tavaly júliustól idén márciusig 130 ügyfélnek segíthettünk. Nyolcvan százalékuk a Széchenyi-tervvel összefüggő pályázattal keresett meg minket, ügyfélkörünk 70 százaléka vállalkozó volt. Sok polgár is igénybe vette az iroda szolgáltatásait a Széchenyi-terv energiatakarékossági programja kapcsán – közölte. Mészárosné úgy véli, a következő időszak legfontosabb feladata, hogy segítsék az önkormányzatokat az uniós csatlakozással járó új feladatokra, új helyzetre való felkészülésben. Ezzel párhuzamosan persze a vállalkozók, civil szervezetek, az érdeklődő polgárok igényeit is kielégítik: ezért többek között egy fénymásoló részleget és kötészetet akarnak létrehozni a harkányi irodában, hogy a pályázati dokumentációk összeállítása könnyebb és gyorsabb legyen.
Mind a dunakeszi, mind a siklósi kistérségi megbízott úgy látja: az eddigi tapasztalatok alapján a legnagyobb gond, hogy hiába vannak jó pályázatok, amelyeket könnyedén meg lehetne nyerni, ha például az önkormányzatok forrás hiányában nem tudják biztosítani a szükséges önrészt. A kistérségi hálózat viszont nem rendelkezik önálló anyagi erőkkel, ebben nem tudnak segíteni, ezért sokszor van úgy, hogy a kitűnő lehetőségek kihasználhatatlanok maradnak. Mint Mészárosné mondja, a kérdést nem könnyű megoldani, de ez mindenképpen a jövő egyik kulcsfontosságú feladata.
*
A Pest megyei kistérségek vezetői támogatják, hogy a fővárostól különválva alkosson régiót a megye – derült ki azon a megbeszélésen, amelyet T. Mészáros Andrással, a megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnökével folytattak tegnap. T. Mészáros arra hívta fel a figyelmet: mindenképpen élni kellene a régióhatárok megváltoztatásának lehetőségével, amit nem zár ki az MSZP programja sem – jelentette a Magyar Távirati Iroda. A szakember szavai szerint a külön régió alkotásának alapjai adottak, hiszen a megye területe, népessége és fejlettsége lehetővé teszi ezt.

Önkormányzatok összefogására 1990 óta van lehetőség. Az önkormányzati társulások jogai, kötelezettségei, hatáskörei ennek ellenére tisztázatlanok voltak. Ezeket a viszonyokat még a ’96-ban született, társulásokról szóló törvény sem rendezte teljesen. Végül a Fidesz-kormány, a helyzetet megoldandó, két évvel ezelőtt létrehozta a kistérségi menedzserhálózatot. Noha ez nem volt követelmény, a felvett szakemberek nyolcvanöt százalékának felsőfokú végzettsége, felüknek több diplomája is volt, több mint ötven százalékuk pedig több nyelvvizsgával is rendelkezett. A kistérségek fejlesztésére a költségvetésben évi 489,5 millió forintot különítettek el. A menedzsereket folyamatosan továbbképezték. Az MSZP–SZDSZ-kormány az eddigi hírek szerint a menedzserek alulképzettségére és politikai függésére hivatkozva számolná fel, illetve alakítaná át a hálózatot. (V. S.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.