A kistérségi megbízottak munkájának eredményessége nagyban függ a polgármesterek, az önkormányzatok együttműködési készségétől. De még ennél is fontosabb a kollégákkal kialakított szakmai kapcsolat, hiszen a munka lényege a hatékony információközvetítés. Az országban 149 kistérségi megbízott dolgozik. A két év arra volt elegendő, hogy kialakuljanak a szakmai kapcsolatok; a polgárok megismerjék a kistérségi megbízottak feladatát és azt, miben tudunk segíteni – nyilatkozta lapunknak Tolnay Rita, a Pest megyei Dunakeszi–Fót–Göd Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás dunakeszi kistérségi megbízottja. Szerinte éppen ezért nem lenne szerencsés, ha a kormányváltás után politikai megfontolásokból megbolygatnák a formálódó struktúrát. Tolnay az elmúlt két év legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült megszervezni az információk áramlásának jól működő rendszerét a különféle intézmények között. Tolnay szerint a kistérségi megbízottak munkájának lényege: segítsék az embereket egy új szemléletmód, a pályázási kultúra elsajátításában annak érdekében, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel. Az elmúlt két év fontos eredményének tartja azt, hogy közreműködésükkel jelentős út- és csatornafejlesztés valósulhatott meg a térségben, valamint elkezdődött a nagyobb dunakanyari fejlesztési programokba való integráció.
– Az emberek egészen más módon képzelik el a pályázati rendszert, mint amilyen az a valóságban. Sokan azt hiszik, csak kitöltenek egy papírt, és jön a pénz. Ezért fontos, hogy a fiatalok megszokják az új rendszert: mire felnőnek és döntési helyzetbe kerülnek, otthon legyenek ezen a területen – hangsúlyozta Tolnay Rita. Mint fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy az idősebb generációval már nem kell foglalkozni. Éppen az ő számukra szerveztek egy átfogó pályázati tréninget.
– Nehéz konkrét számokkal jellemezni munkánk eredményességét. A pályázat elkészítésében segítünk ugyan, de visszajelzést nem mindig kapunk – fejtette ki a megbízott, aki úgy véli: ha minden marad a régiben, a jövőben a polgárok életminőségének javítása mellett a lokálpatriotizmus elmélyítése lesz a stratégiai cél, hiszen a térség lakosságának száma megduplázódott az elmúlt tíz év alatt a fővárosból jött betelepülők miatt. A különféle programjaikkal az ő beilleszkedésüket és a településekhez való kötődésüket kell megerősítenünk – fűzte hozzá.
Mészárosné Kóré Csilla, a Baranya megyei siklósi kistérség területfejlesztési megbízottja, aki a Tenkes Vidéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás harkányi irodájában dolgozik, szintén úgy véli: a hálózat létét, munkáját, a területfejlesztés ügyét nem szabad befolyásolniuk a politikai széljárásoknak. Mint mondta, a megyei területfejlesztési tanácsok is függetlenül dolgozhattak a leköszönő kormány alatt, jó példa erre Kékes Ferenc, aki egy személyben a megyei közgyűlés szocialista elnöke és a tanács vezetője. Ezt a gyakorlatot kell megtartani a kistérségi megbízotti hálózattal kapcsolatban is. Mészárosné érthetetlennek tartja, hogy a kormányra készülő koalíció politikusa, az MSZP-s Csabai Lászlóné – aki egyben Nyíregyháza polgármestere – milyen alapon minősítette „komisszároknak” a kistérségi megbízottakat, hiszen magas szakmai követelményeknek kellett megfelelniük. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) eleinte havonta ellenőrizte a megbízottak munkájának hatékonyságát; mennyi ügyfelük volt, mennyi pályázati pénzt „hoztak”. Ellenőrzések ma már csak félévente vannak, de szerződésüket – teljesítményük függvényében – évente meg kell újítani. A kistérségi megbízottak számára folyamatosan továbbképzéseket szervez a MeH, a tananyag a pályázatírói tréningtől az önkormányzati ismeretekig öleli fel mindazokat a területeket, amelyek a hatékony munkavégzés szempontjából fontosak. Mészárosné úgy véli, mivel nincs olyan egyetem, ahol kifejezetten kistérségi megbízottakat készítenének fel, „értelmetlen és farizeus dolog” a hálózat tagjainak szakirányú végzettségét hiányolni.
A kistérségi megbízotti hálózat életképességét egy felmérés is bizonyítja; irodájuk ugyanis a régió 62 településére küldött ki kérdőívet, hogy megtudakolják, hogyan értékelik az önkormányzatok munkájukat. Választ 22 polgármestertől kaptak: mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy nagy segítséget jelent, szükségük van a hálózatra. – Hogy jól dolgozunk, jelzi az is, hogy a MeH minket kért fel: készítsük el a kistérség elmúlt tízéves történelméről szóló összefoglaló tanulmányt – mutatott rá Mészárosné, aki szerint az eddigi legnagyobb eredmény, hogy az országban elsőként sikerült létrehozni a Siklósi Kistérségi Információs Tanácsadó Központot, ahol szinte a megjelenéssel egy időben már hozzáférhetők a különféle pályázati lehetőségek. Ennek az irodának a mintájára és sikerén felbuzdulva a kecskeméti kollégák is létrehoztak egy hasonlót – tette hozzá. Elmondta még: működtetnek egy európai uniós információs pontot is, ahol a csatlakozással összefüggő pályázatokról adnak naprakész tájékoztatást. Szeretnék, ha a különféle uniós alapok – mint például az SAPARD vagy az ISPA – mindegyik fejezetével önálló menedzser foglalkozhatna, az iroda bővítése mellett ez a jövőre vonatkozó egyik legfontosabb célkitűzésük.
– Tavaly júliustól idén márciusig 130 ügyfélnek segíthettünk. Nyolcvan százalékuk a Széchenyi-tervvel összefüggő pályázattal keresett meg minket, ügyfélkörünk 70 százaléka vállalkozó volt. Sok polgár is igénybe vette az iroda szolgáltatásait a Széchenyi-terv energiatakarékossági programja kapcsán – közölte. Mészárosné úgy véli, a következő időszak legfontosabb feladata, hogy segítsék az önkormányzatokat az uniós csatlakozással járó új feladatokra, új helyzetre való felkészülésben. Ezzel párhuzamosan persze a vállalkozók, civil szervezetek, az érdeklődő polgárok igényeit is kielégítik: ezért többek között egy fénymásoló részleget és kötészetet akarnak létrehozni a harkányi irodában, hogy a pályázati dokumentációk összeállítása könnyebb és gyorsabb legyen.
Mind a dunakeszi, mind a siklósi kistérségi megbízott úgy látja: az eddigi tapasztalatok alapján a legnagyobb gond, hogy hiába vannak jó pályázatok, amelyeket könnyedén meg lehetne nyerni, ha például az önkormányzatok forrás hiányában nem tudják biztosítani a szükséges önrészt. A kistérségi hálózat viszont nem rendelkezik önálló anyagi erőkkel, ebben nem tudnak segíteni, ezért sokszor van úgy, hogy a kitűnő lehetőségek kihasználhatatlanok maradnak. Mint Mészárosné mondja, a kérdést nem könnyű megoldani, de ez mindenképpen a jövő egyik kulcsfontosságú feladata.
*
A Pest megyei kistérségek vezetői támogatják, hogy a fővárostól különválva alkosson régiót a megye – derült ki azon a megbeszélésen, amelyet T. Mészáros Andrással, a megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnökével folytattak tegnap. T. Mészáros arra hívta fel a figyelmet: mindenképpen élni kellene a régióhatárok megváltoztatásának lehetőségével, amit nem zár ki az MSZP programja sem – jelentette a Magyar Távirati Iroda. A szakember szavai szerint a külön régió alkotásának alapjai adottak, hiszen a megye területe, népessége és fejlettsége lehetővé teszi ezt.
Önkormányzatok összefogására 1990 óta van lehetőség. Az önkormányzati társulások jogai, kötelezettségei, hatáskörei ennek ellenére tisztázatlanok voltak. Ezeket a viszonyokat még a ’96-ban született, társulásokról szóló törvény sem rendezte teljesen. Végül a Fidesz-kormány, a helyzetet megoldandó, két évvel ezelőtt létrehozta a kistérségi menedzserhálózatot. Noha ez nem volt követelmény, a felvett szakemberek nyolcvanöt százalékának felsőfokú végzettsége, felüknek több diplomája is volt, több mint ötven százalékuk pedig több nyelvvizsgával is rendelkezett. A kistérségek fejlesztésére a költségvetésben évi 489,5 millió forintot különítettek el. A menedzsereket folyamatosan továbbképezték. Az MSZP–SZDSZ-kormány az eddigi hírek szerint a menedzserek alulképzettségére és politikai függésére hivatkozva számolná fel, illetve alakítaná át a hálózatot. (V. S.)
Communications Chief: Trump Is the President of Peace + Video
