Nem nyúlt irányadó kamatához az elmúlt héten az Európai Központi Bank, s szakértői vélemények szerint a közeljövőben az USA központi bankjának szerepét betöltő Federal Reserve sem él a monetáris szigorítás eszközével. Abból következtettek erre, hogy a munkahelyek teremtésének üteme az elmúlt hónapban elmaradt az elemzői előrejelzésektől. Az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint áprilisban 43 ezerrel nőtt az alkalmazotti munkahelyek száma, míg az előrejelzések átlaga 60 ezres álláshelybővülést vetített előre – jelentette pénteken az MTI. A munkanélküliség a negyedik hónapban elérte a hat százalékot, amire utoljára nyolc évvel ezelőtt volt példa az Államokban. Egy hónappal korábban 21 ezerrel csökkent a betöltött alkalmazotti állások száma, s az állástalanok aránya 5,7 százalék volt. Az amerikai gazdaság teljesítménye ugyan erőteljes növekedésbe kezdett a tavalyi megtorpanás után – az idei első negyedévben az előzetes becslés szerint már 5,8 százalékkal nőtt éves szinten a GDP-érték a tavalyi utolsó évnegyedben mért 1,7 százalék után –, a Fed azonban változatlanul bizonytalannak tartja a fellendülés erejét. Amint korábban Alan Greenspan, a Fed elnöke is, amikor értékelte a gazdasági kilátásokat a kongresszus két házának egyesített gazdasági bizottsága előtt.
Két százalék
Irányadó kamatainak változatlan szinten tartásáról döntött a hét derekán az Európai Központi Bank. Wim Duisenberg, az EKB elnöke szerint az inflációs kilátások a pénztömegmérőszám növekedési ütemének határozott lassulása ellenére most kevésbé kedvezők, mint a tavalyi év végén, de ezt továbbra is átmeneti hatású egyszeri tényezők magyarázzák, amelyek minden valószínűség szerint nem lesznek tartósak. A bankelnök szerint az euróövezetben az idei éves átlagos infláció az EKB által felső árstabilitási tűréshatárként meghatározott két százalék körül lesz, de hozzátette: abban nem biztos, hogy ez alá süllyedhet.
Az európai tőzsdéken az elmúlt héten a távközlési ágazat mutatta a leggyengébb teljesítményt. Csütörtökön a Deutsche Telekom (DT) befektetői ajánlását a Goldman Sachs piaci átlagot teljesítőre rontotta a korábbi, piaci átlagot felülteljesítőről. Erre a hírre négy százalékot esett, azok után, hogy az év eleje óta már 27 százalékot veszített értékéből. A DT adóssága 67 milliárd euró, s az ennek csökkentését célzó terv végrehajtását a vagyonértékesítést akadályozó versenyhatósági tiltások, illetve a mobil üzletág tervezett elsődleges nyilvános kibocsátásnak sorozatos halogatása hátráltatja – emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség. A romló adósságcsökkentési kilátások miatt a múlt hónapban a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő A mínuszról BBB pluszra rontotta a DT hosszú lejáratú adósságának besorolását, s ugyanilyen mértékben – az anyavállalati besorolás változása miatt – minősítette vissza akkor a Matáv adósi osztályzatát is. Anyavállalatának visszaminősítését a magyar telefoncég részvényei is megsínylették: az elmúlt héten 2,8 százalékkal csökkent az árfolyamuk.
Robbantott az E.ON
A pesti tőzsdén az elmúlt hét nyertesei az ÉDÁSZ részvényesei voltak. Az áramszolgáltató részvényei péntekig 52 százalékkal drágultak. A hirtelen áremelkedést az E.ON Hungária Rt. nyilvános vételi ajánlata indította el. A kedden megjelent ajánlatban a német cég 17 836 forintnak megfeleő eurót ajánlott a többi tulajdonosnak egy részvényért. Mindez egy nappal az után történt, hogy az E.ON bejelentette: megvásárolta a francia EDF International 27,7 százalékos részesedését a magyar energetikai cégben, s ezzel 55,38 százalékra növelte befolyását. A nyilvános vételi ajánlat – a hazai felvásárlások gyakorlatában szokatlan módon – hetvenszázalékos felárat tartalmazott a törvényben előírt minimumhoz képest. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a piacon még meglehetősen nagy ÉDÁSZ-részvénycsomag van, s a prémium a kisrészvényesek meggyőzését szolgálja.
Pénteken, már a tőzsdezárást követően jelentette be a Rába Rt., hogy a május 15-én hivatalosan megjelenő első félévi gyorsjelentésében feltehetően a tavalyinál valamelyest kedvezőbb adatokra számíthatnak a befektetők. Mindez akár jó hír is lehetne, a tőzsdei fórumok mégis profit-warning-ként, azaz a nyereségtervek mérsékléseként értékelték a bejelentést. A tavalyi első negyedéves eredmény ugyanis mélypont volt a társaság életében, hiszen 82 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának eredményét, s mindössze 152 millió forint volt. A befektetők az elmúlt héten – még e hír ismerete nélkül – nem változtattak a gépipari papír megítélésén, hiszen az utolsó üzletben csakúgy 1650 forintot adtak egy részvényért, mint egy héttel korábban. A pénteki bejelentés szerint a győri társaság az első negyedévben 300 millió forintot számolt el az átstrukturálásra, létszám-optimalizálásra.
A hazai értékpapírpiac jövője szempontjából hosszú távra ható, startégiai döntés született a Budapesti Értéktőzsde évi rendes közgyűlésén: a tőzsdetagok úgy döntöttek, hogy a BÉT-et részvénytársasággá alakítják. A közgyűlési határozat hosszú évek előkészítő munkájának eredménye, hiszen Simor András, a tőzsde négy évvel ezelőtt megválasztott elnöke hivatala elfoglalásakor éppen ezt a célt állította programja középpontjába. Az 550 millió forintos alaptőkével és 4,6 milliárd forint saját vagyonnal megalakuló társaságot mégsem ő, hanem az újonnan felállított igazgatóság egy tagja fogja irányítani. Simor András az rt. létrejöttével leköszön posztjáról, s nem vállal újabb megbízatást a tőzsdén.
Jönnek a mérlegek
E héten a hazai tőkepiacot – a nemzetközi hatások mellett – az első negyedéves gyorsjelentések, valamint az ezekkel szembeni várakozások fogják befolyásolni. Az, hogy a kamatemelések fenyegető határideje későbbre került, némi enyhülést jelenthet a befektetők számára, ugyanakkor a monetáris szigor elhalasztásának indokai – a gazdasági növekedés törékenysége – óvatosságra inthet. A hét elején szokásos első impulzus ugyanakkor elmarad. Tokióban ma nem kereskedtek a brókerek, mert a pénteken elkezdett Golden Week ünnep ma is tart.
US Open
A US Open győztese nem bírta ki, odaszúrt a szervezőknek
