Balatoni kutatások

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) fejlesztési törekvései alátámasztására a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Kht.-n belül önálló társadalomkutató csoportot hozott létre. A csoport feladata megvizsgálni, hogy a Balaton-régióban milyen társadalmi, gazdasági folyamatok zajlanak, melyek a legszükségesebb fejlesztések.

Tekintve, hogy a régió 164 településének mindegyike érintett az idegenforgalomban, a kutatócsoport a turizmus jelenlegi állapotát alaposabb vizsgálatnak veti alá. A csoport előbb elkészítette középtávú, négy évre szóló kutatási tervét. Munkájuk kezdetén még az sem volt egyértelműen tisztázott, mit nevezhetnek Balaton-parti népességnek. A 164 közvetlen Balaton-parti településen 250 ezren állandó lakosok, bejelentett lakcímük van. Egy jelentős ingatlantulajdonosi kör csupán pihenni jön ide rövidebb-hosszabb időre. A balatoni ingatlanok megközelítőleg negyven százalékát ők birtokolják.
Az utóbbi hét-nyolc évben megjelentek a külföldi állampolgárságú tulajdonosok is. Mára már legalább tízezer külföldi tulajdonban lévő ingatlant tartanak nyilván. Mivel ők is jelentős számban élnek itt, vizsgálatuk azért is fontos, mert a szakemberek szerint kétszázezerre tehető éves vendégfogadó készségük. (Eddig negyvenöt országból regisztráltak tulajdonosokat.)
E térségben többen beszélnek idegen nyelven, valamivel gazdagabbak is az itteni lakosok, mint az ország más tájain élők. Az ezerfős reprezentatív felmérés ebben az évben folytatódik, kiterjed a környezettudatosság szintjére, a médiafogyasztási szokásokra és más területekre. E kutatást ugyan még nem fejezték be, de már megállapítható, hogy a civil szervezettség területi lefedettsége nagyobb a fővárosénál. Ebben valószínűleg nagy szerepe van a hagyományos balatoni patriotizmusnak, a kiemelt értékek, így a magyar tenger iránt érzett büszkeségnek, megbecsülésnek, de a 70-es, 80-as évektől az idegenforgalmi bevételek növekedése miatt is erősebb polgárosodás figyelhető meg. Csaknem 1800 civil szervezet működik a 164 településen. E szervezeteket könnyebb mozgósítani, bekapcsolni a regionális fejlesztési programokba. A Balaton Fejlesztési Tanács tagja a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének.
A régió idegenforgalmának fejlesztése szempontjából kiemelt a magyar turisták szokásainak vizsgálata. A kérdések a vendégek pihenési, üdülési szokásaira vonatkoznak, ugyanez a felmérés folyik az ide látogató külföldiek körében is.
A térségben működő kis- és középvállalkozások vizsgálatát is elvégezték. Jelenleg huszonötezer helyi kis- és középvállalkozás van bejegyezve a Balatonon. Nagy számuk azért örvendetes, mert nem csak szolgáltatást nyújtó iparágakban dolgoznak.
A csoport munkája a Balaton-régió jövőbeli státusával kapcsolatos vizsgálatokra is kiterjed. Növekszik az az önkormányzati igény, hogy a turisztikai régióként kezelt Balatont teljes értékűvé fejlesszék. Jelenleg nincs hozzá meg a jogi státus, a Balaton nem tartozik a magyar statisztikai-területfejlesztési régiók közé.