Beint a zenekar

A labdarúgó-világbajnokságok forgatókönyve az érzelmi feszültségek folyamatos fokozására épül: a csoportmérkőzések „pianó”-ját az egyenes kieséses rendszer „forté”-ja és „fortissimó”-ja követi egészen a döntő „furiosó”-jáig. A jövő héten kezdődő vébé hangulati koreográfiája azonban merőben másként alakul.

Stefan Lázár
2002. 05. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az izgalmak eljutnak a csúcspontra anélkül, hogy a labda egyetlen centimétert is megtett volna a füvön. A tornát megnyitó Franciaország–Szenegál meccs előtt rendezik a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kongreszszusát, amelyen – az előjelek szerint – könnyen „királygyilkosság”-ra kerülhet sor.
Az elnök, Joseph „Sepp” Blatter alatt fenyegetően inog a trón, a hatvanhat éves svájci funkcionárius mindeddig elképzelhetetlennek tartott ellenzékkel találja szembe magát. A vádak személyi integritását vonják kétségbe: hatalommal való visszaélés, elhibázott üzleti politika, korrupció, megvesztegetés. A szövetség végrehajtó bizottságának tizenegy tagja úgy döntött, hogy Zürichben – a FIFA székhelyén – bírósági eljárást kezdeményez az elnök ellen. A Blatter legelszántabb ellenlábasának számító Lennart Johansson, az európai szövetség, az UEFA elnöke kijelentette: „A svájci törvényeknek megfelelően mindenki köteles vádat emelni, akinek tudomására jutnak bűnügyi tettek. Aki visszatartja az információkat, maga is bűntettet követ el!”
A háttérben ádáz harc folyik – pénzért, befolyásért, hatalomért. A világ legnagyobb létszámú szervezete – a FIFA 204 tagországgal felülmúlja az ENSZ-t – már régen több, mint az egyszerű és éppen ezért oly népszerű játék szervezője: évi több mint kétszázmilliárd dollárra rúgó forgalommal működik. Ebből a forrásból nem nehéz kapcsolatokat ápolni, emberekre hatást gyakorolni, szavazati arányokat kialakítani. A zürichi Sonnenbergen székelő FIFA-adminisztráció belső zendülését a főtitkár, Michel Zen-Ruffinen robbantotta ki, és két konkrét váddal lépett a végrehajtó bizottság krízisülése elé: az egyik szerint Blatter huszonötezer dollárral vesztegette meg a nigériai játékvezetőt, Lucien Bouchardeau-t, hogy az terhelő adatokat gyűjtsön a FIFA-elnököt kritizáló Farah Addóról, a szomáliai szövetség egykori vezetőjéről; a másik szerint a végrehajtó bizottság orosz tagja, Vjacseszlav Koloskov százezer dollár költségtérítést kapott, minden ok nélkül. „Így két személyt vásárolt meg, hogy azok szolgáltatásait igénybe vehesse!” – hangoztatta a rebellis főtitkár, és összesen huszonegy oldalas vádiratot állított össze. Az abban foglaltak komolyan veszélyeztetik Sepp Blatter újraválasztását a május 29-én sorra kerülö FIFA-kongresszuson, ugyanakkor félelmetesen hasonlítanak arra az intrikára, amely 1981-ben a nemzetközi szövetség főtitkári tisztjébe segítette őt.
Akkor a brazil elnök, Joao Havelange megvált az addigi tisztségviselőtől, Helmut Käsertől, Blatter apósától. A vő a háttérből céltudatosan hozzájárult ahhoz, hogy Käser „kegyvesztett” lett, és vehette a kalapját. A helyére került „rokon” pedig végleg megcáfolta édesapja azon állítását, hogy a „futballból nem lehet megélni!” Blatter ma – mint FIFA-elnök – évi 750 ezer euró fizetést és 600 ezer euróra rúgó költségtérítést kap, hű maradva alapfilozófiájához, mely szerint: „A pénz nem minden, de hihetetlen biztonságot kölcsönöz!”
A lausanne-i egyetemen közgazdaságtant hallgató Blatter korábban esküvőkön konferált, és ezekkel a nyilvános fellépésekkel szerezte meg azt a behízelgő modort meg rutint, amelyek személyiségének mind a mai napig jellemzői. Imponáló módon képes bármilyen közönség elé állni, és öt nyelven – németül, angolul, franciául, olaszul meg spanyolul – folyékonyan előadni mondanivalóját. Szónoki képességeinek elismerést kiváltó példáját szolgáltatta az EU-sportminiszterek konferenciáján, a németországi Paderbornban, ahol olyan elragadtató előadást tartott a futball szociálkulturális nevelő hatásáról, hogy az eredetileg tervbe vett téma – a doppingkérdés – megvitatására már alig jutott idő.
A sportért felelős hazai belügyminiszter, Otto Schily reakciója: „Mély benyomást tett rám!”
Pályafutásának állomásai sokoldalúságát bizonyítják: idegenforgalmi titkár; Svájc első főállású és fizetett funkcionáriusa mint a nemzeti sportszövetség és az „elitsport”-ot irányító bizottság sajtófőnöke; a híres helvét óragyár, a Longines igazgatója és az 1972-es meg 1976-os olimpiai játékokon az időmérésért felelős „Swiss Timing” képviselője. Joao Havelange 1975-ben a FIFA fejlesztési programjainak igazgatójává nevezi ki – furcsa anyagi megoldással: Sepp Blatter fizetéséről az Adidas sportszerárugyár tulajdonosa, Horst Dassler gondoskodott, és támogatta továbbra is a nagyra törő férfiút, aki – ebből a példából tanulva – ettől kezdve szorgalmasan építi ki a vele szimpatizálók hálóját. FIFA-főtitkárként az ő hatáskörébe tartozik a világbajnokságok televíziós jogainak az értékesítése, a gazdasági partnerekhez és szponzorokhoz fűződő kapcsolatok ápolása, a bankokkal folyó tárgyalások irányítása. Ugyanakkor a FIFA rajta keresztül ápolja kontaktusait a nemzeti és kontinentális szövetségekkel. Havelange elnök mögött Blatter a nemzetközi labdarúgás „szürke eminenciása”, számtalan jelentős szakmai reform szellemi atyja. 1998 végén bejelenti, hogy megpályázza az elnöki tisztet. A kortesidőszak már a kemény csatározások jegyében zajlik, és ezek utózengéje mind a mai napig érezteti hatását. Blatter állítólagos manipulációs tevékenységét az angol David Yallop foglalta össze az Ahogy a játék elveszett című könyvében, és azt állítja, hogy húsz FIFA-küldött egyenként ötvenezer dollárt magában rejtő borítékot kapott, hogy a svájci jelölt mellett és svéd kihívója, az UEFA-elnök Johansson ellen adja le voksát. Blatter az első választási menetben 111:80 arányban jutott többséghez, ellenlábasa a második forduló előtt visszavonta pályázatát.
Az angol szerző leleplező művének piacra kerülését Svájcban egy kerületi bíróság megakadályozta, Hollandiában viszont az amszterdami igazságszolgáltatás elutasította Blatter hasonló keresetét, arra hivatkozva, hogy a „kielégítően konkrét” vádakat a FIFA-nak előbb meg kell cáfolnia, sőt az eljárás költségeit is az új elnök nyakába varrták.
A svájci hadsereg ezredese szívesen jellemzi státusát szimbólumokkal. Így Párizsban aratott választási sikere után azonnal átköltözött a Méridien Hotel elnöki lakosztályába. Az operettmelódiák, a whisky meg a keresztrejtvények barátja a szívesen és szorgalmasan utazók közé tartozik, azt állítva, hogy a hasonló beállítottságú pápától csak egy dologban különbözik: „Én nem csókolom meg a földet!” Ezt követően egy vicclap feltette a kérdést: „Mi a különbség a Jóisten meg Blatter között?” És egyben megadta a választ is: „A Jóisten nem tartja magát Blatternek!” A rekordbajnok Bayern München elnökhelyettese, Karl-Heinz Rummenigge „mindig kialudt fickó”-nak mondja, a FIFA-főtitkár Zen-Ruffinen „diktátor”-nak, testvére, Marco – a Svájci Olimpiai Szövetség igazgatója – így jellemzi: „Különös adottságokkal megáldott valaki, aki ha egyszer beleharapott valamibe, akkor buldogként fogja a postás nadrágját!” Joseph „Sepp” Blatter tehát minden bizonnyal találóan jellemzi önmagát, amikor azt állítja: „Ha azt mondom, hogy én, akkor az a FIFA!”
A végrehajtó bizottság jó tízórás tárgyalása után a vele szemben felhozott vádak cáfolatával sem vesztette el humorát: „Már a nagyanyám azt mesélte nekem, hogy minden harangnak kétféle hangja van: giling-galang!” Sármja azonban ezúttal nem hatott megszokott természetességével, Blatter tudja, hogy a FIFA-kongresszus Szöulban könnyen „lesre” állíthatja. Ezért szólította fel a tagállamokat írásban arra, hogy legyenek szolidárisak vele, mert a személye elleni támadások könnyen átláthatók és kizárólag egy célt szolgálnak: megakadályozni újraválasztását az afrikai szövetség elnökével, a kameruni Issa Hayatou-val szemben.
A szorult helyzetbe került prezidens saját „szemétdombját” is átforgatta a zürichi Sonnenbergen (Naphegy!): „taccsra tette” főtitkárát, Zen-Ruffinen nem nyerhet betekintést a FIFA anyagi ügyeibe, és nem nyilatkozhat a sajtónak. Ellenkező esetben az azonnali elbocsátás veszélye fenyegeti. A Blatter-affér „crescendo”-szerű hangerővel közeledik csúcspontja felé.
A világbajnokság izzó nyitányra számíthat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.