Diplomáciai baki Németországban

Két éven belül másodszor tesz látogatást a német fővárosba az Egyesült Államok elnöke. Míg korábban Bill Clinton, ma George Bush érkezik Berlinbe.

Az amerikai elnök kétnapos látogatását ideges hangulat előzi meg. A rendfenntartók egyedülálló biztonsági intézkedéseket vezettek be, a baloldali pártok és mozgalmak ugyanis demonstrációkat szerveznek, így kívánva tiltakozni az Egyesült Államok nemzetközi politikája ellen. A megmozdulásokat – Bush szóösszetételét kifigurázva – a Béke Tengelye elnevezésű szövetség szervezi. A demonstrációkon több tízezer résztvevőre számítanak.
Bár a két ország kapcsolata kifejezetten baráti volt az utóbbi évtizedekben, az Egyesült Államok biztonsági szervei nem bíznak igazán a német kollégák munkájában. Amióta John F. Kennedy híres mondása („Én berlini vagyok!”) elhangzott a hidegháború jelképének számító, akkor még kettéosztott városban, Amerika legmagasabb rangú képviselőinek vizitje rendre kiemelkedő eseménynek számít. A terrorizmus elleni nemzetközi harc kirobbanása után Schröder kancellár az elsők között biztosította „teljes szolidaritásáról” Washingtont. Ennek ellenére Klaus Wowereit főpolgármester bejelentette, a magas rangú vendég érkezése idején Ausztráliába utazik pihenni.
A diplomáciai melléfogás hatását csak mélyítette volna, ha a szociáldemokrata Wowereitot az őt helyettesítő posztkommunista Georg Gysi képviselte volna – ami aligha váltotta volna ki az amerikai küldöttség megelégedését. Schröder ezt a rizikót nem volt hajlandó vállalni, vétót jelentett be a főpolgármester távolléte ellen, így az SPD-„elvtárs” kénytelen volt ausztráliai útját negyvennyolc órával elhalasztani.