Egyre kedveltebbek az erdei iskolák

A gyerekek az erdei iskolai programokban egy adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire alapozva a helyszínen tapasztalva tanulhatnak. Lapunknak Lehoczky János, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója beszélt e nem hagyományos oktatási formáról és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások minőségbiztosításáról.

Az erdeiiskola-mozgalom az 1980-as évek közepén indult el az akkori budapesti Deák Téri Általános Iskola kezdeményezéseként – emlékeztetett Lehoczky János. Hozzátette: az ilyen típusú iskolákban a gyerekek a természeti és a lakott környezetükről a helyszínen, annak valóságában szereznek ismereteket. Minden tananyagnak számít, ami ott tapasztalható, megismerhető. A szaktanácsadó szerint az erdei iskola a közösség fejlődése miatt is fontos, mert a gyerekek sajátos helyzetekben találkozhatnak, és egymás olyan képességeit ismerik meg, amelyek felszínre hozatalára a hagyományos tanórán nem volna lehetőség. Példaként említette az önkiszolgálást, a bátorságot, a tájékozódást, a csoportban való munkálkodást és a kommunikáció sajátos formáit.
Elmondta, a kilencvenes évektől kezdve felerősödött a mozgalom. Ma már mintegy négyszáz intézmény viszi a gyerekeket rendszeresen erdei iskolákba. Természetesen elsősorban az általános iskolákról van szó, de mára jó néhány középfokú oktatási intézményben is meghonosodott ez a fajta oktatási forma. Az erdei iskolák programjai egy turnusban általában öt napig tartanak, a legkedveltebb az őszi és tavaszi időszak. Az ott eltöltött idő beleszámít a tanév rendjében meghatározott 185 napba. A pedagógusok a hagyományos tanórától eltérő szervezésű tanítás ellenére a gyerekek teljesítményét éppen úgy értékelik, mint a iskolában. Kiemelte, hogy a polgári kormány tervei szerint 2004-ig el kellett volna érni, hogy minden általános iskolás korú gyekmek a nyolc év alatt legalább egyszer eljusson erdei iskolába, amelynek a költségeit az állam finanszírozta volna. Lehoczky János reméli, hogy az új oktatási kormányzat is megerősíti elődje kezdeményezését.
Erre jelenleg a környezetvédelmi és az oktatási tárca nyújt az iskoláknak pályázati forrásokat, amelyek az idén mintegy hatvanmillió forintot tesznek ki. Ez elegendő arra, hogy a pályázó iskolák a pedagógusok többletmunkáját finanszírozzák, illetve olyan, a terepi oktatáshoz szükséges eszközöket vásároljanak belőle mint nagyítók és egyéb vizsgálóeszközök, vagy növény- és állathatározók.
A legtöbb iskola valamilyen szolgáltatótól rendeli meg a szálláshely és az ellátás mellett a programot is. Mint mondta: ez azért alakult így, mert ők jól ismerik a helyszínt és az ottani szakembereket. Az egyre szaporodó és meglehetősen különböző színvonalú szolgáltatások miatt az Oktatási Minisztérium az elmúlt évben bevezetett egy minősítési rendszert. A minősített erdeiiskola-szolgáltatók jegyzékére csak az a szervezet kerülhet, amely a felállított kritériumoknak megfelel: van szakmai programja, amelynek teljesítéséhez a szükséges eszközök is a rendelkezésére állnak. Emellett biztosítja, hogy a programot a pedagógus szándékai szerint lehessen módosítani és alakítani. Hozzátette: az említett program első fele lezárult, most a kritériumok kidolgozása tart, amelybe bevonják a szolgáltatók különböző érdek-képviseleti szerveit is.
Az interneten is található egy címlista néhány erdei iskoláról és az oktatóközpontokról, mégpedig a www.foek.hu/zsibongo és a www.fovpi.hu honlapokon.