Stoiber szerint nincs egyetlen olyan állam Európában, amely jóváhagyhatná az ötvenhét évvel ezelőtti kitelepítéseket. – Azoktól, akik 2002-ben Európában védelmükbe veszik ezeket a kitelepítéseket és a jogtalanságokat, az összes európainak meg kell kérdeznie, hogy mennyire is illenek Európához – mondta. A nürnbergi találkozóról beszámoló AP kiemelte, hogy a második világháború után hárommillió német és hatszázezer magyar nemzetiségűnek kellett elhagynia az akkori Csehszlovákia területét.
A bajor kormányfő úgy vélte, a Benes-dekrétumok érvénytelenítése nem feltétele Csehország európai uniós csatlakozásának, de a dekrétumok problémát jelentenek a cseheknek, s ugyanúgy megterhelik a cseh–német kapcsolatokat, mint Prágának az Európai Unióhoz fűződő viszonyát. Arra a kérdésre, hogy a jogszabályok érvénytelenítése feltétele-e Csehország uniós csatlakozásának, a bajor kormányfő kijelentette: „Nem. Ez a kérdés azonban jelentős módon végig fogja kísérni az Európai Unió bővítési folyamatát.” A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap tegnapi kiadásában közölt interjújában Stoiber kifejtette: csak Václav Klaus fogalmazott úgy, hogy a dekrétumoknak az alakuló új európai rend részévé kell válniuk. Ilyet azonban csak az követelhet, aki Európát egyáltalán nem értette meg.
Klaus az utóbbi hetekben több ízben is úgy fogalmazott: az általa vezetett Polgári Demokratikus Párt csak akkor támogatja Csehország uniós csatlakozását, ha Brüsszel biztosítékot ad Prágának, hogy a Benes-dekrétumok alapján a második világháború után kialakult csehországi vagyoni és jogi viszonyok érinthetetlenek és megmásíthatatlanok. Stoiber szerint a német konzervatívok, a CDU/CSU, azért követelik a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, mert azok ellentétesek a nemzetközi jogrenddel. A bajor kormányfő, akinek pártja az őszi németországi választások első számú esélyese, bírálta a cseh politikusokat, hogy képtelenek leszámolni a cseh múlt árnyoldalaival, ami számára érthetetlen, hiszen Csehország jelenleg sikeresen fejlődő demokratikus ország. „Minél később teszik ezt meg a csehek (a leszámolást a múlttal), az annál nehezebb lesz” – mutatott rá Stoiber.
Milos Zeman cseh kormányfő vasárnap Terezínben ismét rendkívül élesen támadta a Csehszlovákiából a második világháború után kitelepített szudétanémeteket, akik az őket ért sérelmekért vagyoni kárpótlást követelnek Prágától. A terezíni temetőben, a nácizmus áldozatainak emlékművénél megtartott megemlékezésen Zeman hangsúlyozta: sem a cseh, sem a szlovák nemzet nem küldte Terezínbe, Majdanekbe, Auschwitzba és más haláltáborba a háború közvetlen vagy közvetett felelőseit. Ezeknek az embereknek (utalt a szudétanémetekre) szerinte a csehek és a szlovákok lehetővé tették, hogy teljesüljön kívánságuk. „Haza akartak menni a birodalomba. Hát elmentek” – jelentette ki a cseh politikus, aki a szudétanémeteket már korábban is keményen támadta, s mindenféle követelésüket elutasítja. A kormányfő szerint éppen ők azok, akik most követelésekkel lépnek fel Csehországgal szemben.
A terezíni temetőben megtartott megemlékezésen részt vett Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is, aki vasárnap kétnapos hivatalos látogatást kezdett Csehországban. A szlovák miniszterelnök ma hivatalos tárgyalásokat folytat Zemannal, s fogadta őt Václav Havel cseh államfő is.
Pozsony nem érvénytelenít. Szlovákiának nem áll szándékában a Benes-dekrétumok érvénytelenítése, mert azok a szlovákiai jogrend részét alkotják – jelentette ki tegnap Nyitrán Ján Carnogursky, a szlovák kormány igazságügy-minisztere. „A dekrétumok érvényesek ugyan, de hatálytalanok” – fogalmazta újra az ismert álláspontot a kereszténydemokrata politikus, aki azt hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumokat a későbbi (az alkalmazásukat követő) időszakban született törvények már hatálytalanították. (MTI)
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
