Ha a Medgyessy-kormány a szocialisták terveinek megfelelően valóban eltörli a televízió-előfizetési díjat, és a Magyar Rádió kasszájából ennek nyomán hiányzó összeget a központi költségvetésből pótolnák, az ellentétes volna a médiatörvénnyel – jelentette ki Szadai Károly rádiókuratóriumi elnök, aki az ügy miatt a napokban levélben fordul az Országgyűlés elnökéhez, a kijelölt miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez, a frakcióvezetőkhöz, a kulturális és a költségvetési bizottsághoz. Az Országgyűlésnek ugyanis meg kell találnia azt a formát, ahogy a közszolgálati rádiót finanszírozhatja – hangsúlyozta a kuratórium elnöke.
A Magyar Rádió éves költségvetésének csaknem fele, 42 százaléka a televízió-előfizetési díjból származik. Az állampolgárok által befizetett összeget az Országos Rádió és Televízió Testület „pénztáraként” működő Műsor-szolgáltatási Alap osztja szét a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió között – az utóbbinak juttatva a befolyó pénz 28 százalékát, évente 5,2 milliárd forintot.
Arra a felvetésre, hogy az új kabinet első száz napjára meghirdetett program tartalmazza az előfizetési díj július 1-jétől történő eltörlését, Szadai úgy reagált: egyetért a díjtörléssel, de csak abban az esetben, ha ez nem azt jelenti, hogy a mindenkori kormány költségvetési tételként kezeli az intézményeket. A médiatörvény a közmédia finanszírozását szándékosan a Műsor-szolgáltatási Alapra bízta, így zárva ki, hogy a kormányzat a költségvetésen keresztül nyomást gyakorolhasson az intézményekre. Kitért arra, hogy az európai uniós direktíva is kimondja: a csatlakozó országoknak erős, gazdaságilag és politikailag egyaránt független közszolgálati médiumokkal kell rendelkezniük.
– Az MSZP és az SZDSZ a napokban lépéseket kezdeményezett a kuratóriumi elnökségek „feltöltésére”. Amennyiben ez megvalósul, lezárható volna az EU-csatlakozáshoz szükséges audiovizuális fejezet – emlékeztetett az elnök. Ha viszont a közszolgálati média kiszolgáltatottá válik a költségvetésnek, újabb akadály gördülhet a tárgyalások lezárása elé.
Kérdésünkre megjegyezte: nem a kuratórium feladata, hogy megoldást találjon a helyzetre, ám úgy véli, a kereskedelmi televíziók és rádiók műsor-szolgáltatási díjának emelésével lehetne növelni a közszolgálati intézményeknek juttatott összeget, az ebből befolyó pénzek ugyanis szintén a közmédiumok bevételeit növelik.
– Remélem, nem igazolódik be a félelmem, amely szerint az előfizetési díj eltörlése mögött az az irracionális politikai indulat húzódik meg, hogy megbüntessék, anyagilag ellehetetlenítsék a Magyar Rádiót – jelezte Szadai Károly, példaként említve a leendő kormánypártok által sokat kifogásolt miniszterelnöki interjúkat.
Érdeklődésünkre elmondta: ha az MSZP–SZDSZ-kormány valóban eltörli a tévé-előfizetési díjat, akkor a kuratóriumnak mint tulajdonosi testületnek, meg kell fontolnia, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul-e. Az Ab ugyanis korábban a csonka kuratóriumok ügye kapcsán helytelenítette ugyan, hogy csak az egyik politikai oldal delegáltjai foglalnak helyet a testületben, a döntést helybenhagyva leszögezte, a kuratórium, illetve a rádió működéséhez nagyobb érdek fűződik. – Ha a közmédia finanszírozása kikerül a kétharmados parlamenti egyetértést követelő médiatörvény alól, akkor az állami költségvetésen keresztül a mindenkori kormány kénye-kedvére bízzák azt, s ez akár a működését is veszélyeztetheti – hangsúlyozta. A lehetséges gazdasági lépésekről szólva Szadai Károly elmondta: az elvonás mértékétől függően műsorok, regionális stúdiók, tudósítói posztok megszüntetésére kerülhet sor, illetve végső esetben egész adók leállítása válhat szükségessé.
Jönnek az új kurátorok. Ma nevezi meg a csonka médiakuratóriumok feltöltésére szánt jelöltjeit az MSZP és az SZDSZ – legalábbis előzetesen ezt jelentették be az érintettek. Úgy tudjuk, a Fidesz is ma dönt arról, kiket delegálnak plusz egy főként a testületek elnökségeibe. A Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna TV-t felügyelő kuratóriumi elnökségek 1999 februárja óta kizárólag az eddigi kormánypártok delegáltjaival működnek: két-két fideszes, egy-egy MDF-es és egy-egy FKGP-s taggal. Az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP ugyanis hosszas vitát követően sem tudott megegyezni az ellenzéki oldalnak járó médiatestületbeli helyek megosztásáról. Az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy az a kurátor, akinek négyéves mandátuma idején megszűnik parlamenti frakciója, továbbra is a testület tagja marad, ám már nem sorolható sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oldalra. Így az ezután semleges kisgazda delegáltak mellett várhatóan mindkét oldalon négy-négy fővel – összesen kilenc taggal – működnek majd a testületek.
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
