Felújítások a szigligeti várban

Állami támogatással folytatódik a szigligeti vár helyreállítása: idén nyolcvanmillió forinttal járul hozzá a vár maradványainak megmentéséhez a központi költségvetés. A támogatás felét a Széchenyi-terv keretéből fedezik.

Ingyen használja az önkormányzat az állami tulajdonú szigligeti várat, az üzemeltető egyébként az 1991-ben alakult Szigligeti Vár Alapítvány. Az első hét évben az alapítvány önerőből mintegy százmillió forintot költött a vár maradványainak megmentésére, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1998 óta járul hozzá a munkálatok költségéhez – közölte Paál József építész. Az alapítvány munkatársa hozzátette: az állagmegóvást néhány hete befejezték, jelenleg a műemléki helyreállításon dolgoznak. A nyolcvanmillió forintos állami támogatás segítségével az alsó várban féltető került a volt istállóra, a felső várban pedig egy boltozatos teret alakítanak ki a vártörténeti kiállítás számára.
Az alapítvány a teljes évi bevételt rendszeresen kutatásokra és restaurálásra fordítja, így a tavalyi 14 millió forint, önerőből származó összeget ásatásokra, építőanyagra és munkadíjakra költötték. Segítséget jelent az is, hogy az önkormányzat közmunkásokat foglalkoztat a területen.
Paál József szerint az ideihez hasonló mértékű hozzájárulással akár már három-négy éven belül befejeződhetne a feltárás és a helyreállítás, ehhez azonban a Széchenyi-terv keretéből származó támogatásra is szükség lenne. Önerőből és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság segítségével hét-nyolc évig bizonyosan nem készülnének el a munkálatokkal. Hozzátette: a Balaton által valamikor szigetként körbeölelt Szigliget értékeinek megóvása azért is fontos, mert a Balaton-felvidéki faluban a magyar építészet különböző koraiból fennmaradt emlékei találhatók, így a réhelyi Árpád-kori templom romja, a középkori hangulatot őrző, nádtetős házakból álló Ófalu, a klasszicista rókarántói kápolna és az Esterházy-kastély.