Fórum a projektmenedzsmentről

Az április közepén immár ötödször megrendezett Telekommunikációs és informatikai projektmenedzsment fórum előadásain a projektek sikerének, bukásának okait, a projektszervezetek és a napi működést koordináló vállalatvezetés „együttélését”, ennek kezelését, a projektmenedzsment (PM) és a projekt vezetését végzők ebben betöltött szerepét elemezték. A rendezvény kapcsán tartott sajtóbeszélgetésen „Az Év Projektmenedzsere” díjazottja, Deményné Kertész Krisztina, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal fejlesztési vezetőhelyettese az okmányiroda projektről szólva annak egyik jelentős érdemeként az általa a közigazgatás projektszemléletében hozott — a közelmúltban zajlott választási projektben már hatását is éreztető — változást emelte ki. A komplexitását tekintve beruházási, szervezési, végrehajtási és oktatási feladatok közös megoldását jelentő projektet minisztériumi irányítással, de az önkormányzatokhoz tartozó szervezetekkel, jogszabályokkal körülbástyázott közegben, szigorú pénzügyi keretek között kellett végrehajtani, mondta. Mindez — például a kezdeti százötvenről háromszázra bővülő okmányirodaszám és az ezzel együtt szaporodó, többek között közlekedésigazgatásiakkal is bővülő feladatok miatt — a projekteknél megszokottnál még inkább kordában tartott változásmenedzsmentet igényelt. A többlépcsős, rövid idő alatt véghezvitt infrastrukturális beruházást követő, az okmányiroda specialitásait figyelembe vevő alkalmazásfejlesztést, a biztonságos, magas titoktartást követelő, zárt, központi előállítású okmánygyártást csakis korszerű alkalmazásfejlesztési módszerekkel — ezen a területen eddig nem alkalmazott — új informatikai kultúrát teremtve lehetett a kiszabott rövid határidőn belül véghezvinni. Mindehhez a BM-en túl több — különböző informatikai kultúrájú — minisztériummal való együttműködésre volt szükség, hiszen ha közös adatbázist nem is, de a feladatnak való megfeleléshez az adatszinkronizációt meg kellett valósítani.
Legméltóbban az példázza a fenti munkák alatti projektkultúra fejlődését — mondta Deményné Kertész Krisztina —, hogy míg előtte alig, az okmányiroda projekt után már keresték a projektben végrehajtható feladatokat, s nem sokkal utána bele is kezdtek, a ma már szintén sikeresen vizsgázott választási rendszer projektbe.
A projekt kifejezés és a mögötte lévő tartalom is Amerikából származik. A Polaris rakéták fejlesztési munkálatai során keletkezett kifejezés — nagy vonalakban — egy adott célfeladat végrehajtása alatti teendők mind célirányosabb és hatékonyabb végrehajtását célzó munkálatok sorozatát takarja.
Pap Gyula, az OTP Bank Rt. informatikai igazgatója szerint a funkció alapú bankfelépítés mellett a gyakran egymással párhuzamos, például az állandó versenyhelyzetből fakadó folyamatos szolgáltatás, illetve szolgáltatási szint, ügyfélkapcsolat és annak eszközeiben végbemenő változások miatti projekteket szervezetek feletti — emberekből álló, meghatározott cél teljesülése érdekében ideiglenesen létrehozott — célszervezetek által végzett feladategyüttesként definiálta. Mint mondta, a projektek sikere érdekében a kétféle működés összehangolása a mindenkori felső vezetés dolga. A banki projekteket szakmai multikultúra jellemzi, hiszen azokban — talán az infrastrukturálisok kivételével — az informatikai, üzleti és pénzügyi oldal, alkalmanként a banki üzleti folyamatok újraszervezésével is „megspékelt” együttműködésére van szükség. Ehhez persze elengedhetetlen a vállalatvezetői támogatás, de a sikerhez a multifunkcionalitás különböző szinteken történő kezelése, koordinálása, célirányban tartása projektmenedzseri képességeket és megfelelő módszertanok alkalmazását is igényli. Egy-egy projekt a cégek életében fél—egy éves dinamikus, újabb és újabb menedzselendő folyamatokat termelő állapotot jelent, sikerüket általában az általános sikertényezőkkel, mint határidő, költségkeret betartása stb. mérik, de eredményességüknek számtalan egyéb mérhető ismérve is van.
Veres Jenő, a Geometria Rt. ügyvezető igazgatója kiemelte a megfelelő érdekeltségek szerepét, ami a napi működéstől a projektfeladatok irányába elvont munkaerők miatt szintén a projektvezetés és a vállalatvezetés koccanásait hivatott elkerülni. Mint mondta, a projektekkel kapcsolatban felvetődő három kérdésre — mi a cél, mikorra kell teljesülni és ki kap érte prémiumot, vagyis ki a felelős a másik kettőért — adott érdemi válaszok eldönthetik a projekt sorsát.
Agárdi Ferenc, az MVM Rt. telekommunikációs főmérnöke a projektet meghatározott céllal, keretek között és költséggel időre elvégzendő feladatként, míg a projektmenedzsmentet röviden konfliktus-, probléma- és változáskezelési eszközként aposztrofálta. Annak elérése — elsősorban a hierarchikus vállalatvezetés körében —, hogy a projektre mozgósított limitált számú dolgozóknak a napi teendőik háttérbe helyezésével a projekt legyen az elsődleges feladata, ehhez (is) kellenek a projektmenedzsment-eszközök és a projektmenedzseri képességek, mely utóbbi legfontosabb eszközeként a határidőnaplót, feladatául pedig a konfliktuskezelést jelölte meg.
Prónay Gábor, a projektmenedzsment-fórum elnöke többek között a projektmenedzsmenttel szembeni — nem csupán vállalatok, de országok szintjén is — eltérő befogadóképességről szólva elmondta, bár a hazai viszonyok sem ideálisak, de például Franciaországnál mindenképpen jobb a helyzet, ahol ma még, ahogy személyes tapasztalatai is alátámasztják, a hierarchikus kultúrák nem képesek a projektmenedzsmentet befogadni.
A projektek buktatói megfelelő, a projektmenedzsment legjobb gyakorlatát egyesítő módszertanokat, kommunikációs technikákat alkalmazva kellő projektvezetési tapasztalattal elkerülhetők, de legalábbis minimalizálhatók.

PROJEKTMENEDZSEREK DÍJA
Magyarországon elsőként ez év áprilisában ítélték oda — 2001-re — „Az Év Projektmenedzsere” címet. A HTE által idén ötödik alkalommal megrendezett Távközlési és informatikai projektmenedzsment fórum keretében április 18-án átadott díjat a 2001-ben befejeződött okmányirodaprojekttel pályázó Deményné Kertész Krisztina, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal fejlesztési vezetőhelyettese kapta. A fórum szervezőbizottsága által még tavaly kidolgozott pályázatra nyolc pályamű érkezett.
Az említett, mintegy huszonhatmilliárd forintba kerülő okmányirodaprojekt 1999—2001 között zajlott, országszerte 279 okmányirodát szereltek fel, amelyeknek évi hétmillió okmány előállítására, tíz-tizenkét millió ügyfél kiszolgálásra kellett felkészülniük.
Oklevéllel megerősített különdíjban részesült egy üzemirányítás korszerűsítési projektért Kovács György az MVM Rt.-től és az AD2000 projektért Pálvölgyi Lajos a WBB Hungária Kft-től.