Hónapokkal ezelőtt került nyilvánosságra egy három évvel ezelőtti szerződés, amelyben Medgyessy Péter családi vállalkozása százezer dollárért vállalta, hogy ráveszi a főváros V. kerületi szocialista képviselőit a Gresham-beruházás támogatására.
A dokumentum áttanulmányozását követően lapunkat több neves ügyvéd – köztük Szőgyényi József és Futó Barnabás – arról tájékoztatta: Medgyessy Péter azzal, hogy politikusokat pénzért befolyásolt, elkövethette a befolyással üzérkedés bűntettét, aminek az elkövetéséért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Bárándy György szerint a kérdéses esetben inkább a passzív gazdasági vesztegetés bűntette valósulhatott meg. Hozzátette: – A szerződés Medgyessy Péter és az egész MSZP számára egy borzalom. Ha nem bűncselekmény történt, akkor erkölcsileg rosszabb a helyzet. Lobbizni valóban lehet valaki érdekében önzetlenül, azonban a Lockheed-ügyből is botrány lett, pedig ott a fideszes képviselők nem kaptak pénzt – fogalmazott az ügyvéd.
Több jogi szakember arra is felhívta a figyelmet: amennyiben Medgyessy nem végzett munkát, tehát nem kereste meg a szocialista önkormányzati képviselőket, és mégis felvette a pénzt, úgy elkövethette a csalás bűntettét.
Az MSZP kormányfőjelöltje korábban elmondta: a Gresco Rt. és a Medgyessy Tanácsadó Kft. között létrejött szerződésben foglalt 100 ezer dollárt (kb. harmincmillió forintot) megkapta. A megállapodás szövegével ellentétben a politikus cáfolta, hogy a feladatokat kizárólag neki kellett ellátnia. Hozzátette viszont, hogy ő képviselte a céget, és különböző anyagokat bocsátott a szocialista képviselők rendelkezésére. Közölte: azért volt erre szükség, mert az MSZP frakciójának kételyei voltak a projekttel kapcsolatban. Kérdésünkre kijelentette: a képviselőkkel „személyes kapcsolatfelvétel is volt”. Medgyessy megjegyezte, hogy az MSZP-s politikusok korábban nem szavazták meg a javaslatot.
Az V. kerületi szocialista frakció a kormányfőjelölt állításával ellentétes tartalmú közleményt tett közzé. E szerint a képviselőcsoport tagjai egyöntetűen kijelentik: „Medgyessy Péter részéről a befolyásolásnak semmiféle szándékával soha nem találkoztak, sem tőle, sem mástól anyagi szolgáltatást nem kértek és nem kaptak. Minden ezzel ellenkező állítás feltételezés vagy hazug rágalom.”
Lényegében ezt a véleményt támasztotta alá Steiner Pál frakcióvezető, aki a Magyar Hírlapban felhívta a figyelmet arra: a hat kerületi szocialista képviselő a döntéskor kisebbségben volt, így befolyásolásnak nem is lett volna értelme. Karsai Károly, az V. kerület fideszes polgármestere szintén leszögezte: az MSZP nélkül is megszavazták volna a Gresham-palota eladását.
Az ügyben két magánszemély, valamint az APÜSZ is feljelentést tett. Az ügyészség ezt követően feljelentéskiegészítést rendelt el, amellyel az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát bízta meg. A rendőrség végül befolyással üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Az eljárás során a rendőrség több tanút – köztük V. kerületi képviselőket – hallgatott meg. Az ORFK kétszer hosszabbította meg a nyomozás határidejét, ám Medgyessy Péter beidézését a jelek szerint nem látták szükségesnek a nyomozók.
A szocialista kormányfőjelölt ugyanakkor „ellentámadásba” lendült az egyre dagadó botrány okozta sérelmek orvoslása érdekében. Helyettes kabinetfőnöke, Gál J. Zoltán tavaly novemberben végén jelentette be, hogy Medgyessy Péter a „személyével és a tulajdonában álló vállalkozással kapcsolatos alaptalan rágalmakat terjesztő lapok ellen személyiségi jogi pert indít”. A kereset végül nem a harmincmilliós lobbizás körüli kérdéseket feszegette, hanem a Magyar Demokrata „névtelenségbe burkolózó szocialista forrásból” merített állítására korlátozódott. A hetilap ugyanis azt írta, hogy „meg nem erősített információik szerint a kerületi szocialista képviselők a harmincmillió forintból egy töredéket megkaptak, ami azt a látszatot kelti, mintha miniszterelnök-jelöltjük finoman szólva átverte volna őket”, illetve: „az egyik érintett képviselő elmondta, hogy 1998 karácsonya előtt valóban kaptak bizonyos összeget, ám az meg sem közelítette a harmincmillió forintot. Jó esetben is csak 1-2 millió forintot osztottak szét ajándékvásárlás, vagy ki tudja milyen címen, amelyből személy szerint néhány százezer forintot vehetett fel egy képviselő.” Ezt a legtöbb médium – többek között az MTI, a Népszava és a Magyar Nemzet – idézte, ám a sajtóperbe a Magyar Demokrata mellé végül csak lapunkat vonták be. Az időközben megszületett bírói végzést azonban a szocialista politikusok többnyire úgy kommentálták, mintha az magára a lobbiügyre vonatkozna.
Bánáti János, Medgyessy ügyvédje például tegnap, miután az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán átvette a nyomozást megszüntető határozatot, az MTI-nek a helyszínen úgy nyilatkozott: nem terveznek jogi ellenlépést az ügyet kirobbantó Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet című lapok ellen, hiszen azokat a bíróság jogerősen már helyreigazításra kötelezte. Bánáti a megszüntető határozatot kommentálva kifejtette azt is: az ORFK a nyomozás során beszerezte a szállodát építtető Gresco Rt. és a Medgyessy Tanácsadó Kft. által megkötött szerződéssel kapcsolatos összes iratot. Meghallgatták az önkormányzati képviselőket, az ott dolgozó szakértőket, illetve a részvénytársaság vezetését. A hatóság ugyancsak beszerezte az ügyet kirobbantó újságok ellen indított személyiségi jogi per iratait is.
A jogi képviselő ismertetése szerint nem történt befolyással való üzérkedés, hiszen a jogszabály szerint erről akkor lenne szó, ha valaki egy döntéshozót arról akarna meggyőzni és emiatt befolyásolni, hogy ne a szakmai érvek és a jogszabályok alapján döntsön, hanem a személyes kapcsolat alapján. – Az április elsejétől hatályos jogszabály szerint a befolyással való üzérkedés bűntettet akkor lehet elkövetni, ha azért jogtalan előnyt kap az elkövető – tette hozzá az ügyvéd.
Gál J. Zoltán – Medgyessy szóvivőjeként – pedig úgy reagált a hírre: a rendőrség Gresham-üggyel kapcsolatos döntése visszaigazolja mindazt, amit erről Medgyessy Péter korábban mondott. Medgyessy korábban sem foglalkozott az ügygyel, és most sem teszi, célja ugyanis a mihamarabbi kormányalakítás, többek között annak érdekében, hogy ezután Magyarországon ne fordulhasson elő, hogy közmédiumok, illetve más média felhasználásával politikai céllal rágalmazzanak közszereplőket.
Vezércikk a 7. oldalon
Érthetetlen kézbesítés. Vajon Bánáti Jánosnak milyen minőségében kézbesítették a nyomozást megszüntető határozatot, amikor az eljárás mindvégig ismeretlen tettes ellen folyt? – tették fel a kérdést jogi szakértők. Szerintük ugyanis ezzel jogilag képtelen helyzet állt elő, hiszen a kormányfőjelöltet az ügyben sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg. (MN)
A lobbiügy kronológiája
2001. november 14.: A Magyar Demokrata című hetilap tényfeltáró riportot közöl Medgyessy Péter korábbi lobbiügyéről
2001. november 15.: A Magyar Nemzet a Magyar Demokratára hivatkozva szintén tájékoztat az esetről
2001. november 22.: Az ügyben feljelentés érkezik a Fővárosi Főügyészségre
2001. november 26.: Az ügyészség feljelentéskiegészítést rendel el
2001. december 11.: Nyomozást rendel el az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága
2002. február 9.: Meghosszabítja a nyomozás határidejét a Fővárosi Főügyészség
2002. március 26.: Medgyessy Péter sajtópert nyert a Magyar Nemzet és a Magyar Demokrata ellen
2002. április 7.: Lezajlik az országgyűlési választások első fordulója
2002. április 8.: Másodszor is meghosszabbítja a nyomozás határidejét az ügyészség
2002. április 21.: Lezajlik az országgyűlési választások második fordulója
2002. május 14.: A rendőrség megszünteti a nyomozást Medgyessy Péter lobbiügyében
2002. május 15.: Megalakul az új Országgyűlés
Ferencváros
Robbie Keane: Ha ez nem motiváció nekünk, akkor nem tudom, hogy mi
