Hagyományőrző kisebbségek

A kisebbségi önkormányzatok állami támogatása önkormányzatonként 655 ezer forint volt az idén. A nyolc évvel ezelőtt létrehozott intézményi keretek között a hazai kisebbségek elsősorban a kulturális és nyelvi identitásuk megőrzésén munkálkodnak. Összeállításunkból kiderül, hogy az egyik legaktívabb nemzetiség az örmény. Hozzájuk hasonlóan a hagyományok őrzése és a nyelvápolás a fővárosi lengyelek, a horvátok és a bolgárok elsődleges célja. A legnagyobb lélekszámú kisebbség Budapesten is a cigányság, számukra sokat jelenthet a hamarosan beinduló PHARE-program.

Több szempontból is kuriózumnak számít a magyarországi kisebbségek közül az örménység. Anyaországuk több ezer kilométerre fekszik a Kárpát-medencétől, mégis több száz éve jelentős kolóniájuk él a történelmi Magyarország területén. Jelenleg alig három tucat örmény anyanyelvű ember él hazánkban, mégis a legelső kisebbségi önkormányzatot ők hozták létre.
Szongoth Péter, Kelenföld Örmény Kisebbségi Önkormányzatának elnöke beszámolt arról, hogy a IX., a VI., a XI. és a II. kerület örmény kisebbsége négy éve társulásban működik. Programjaikat együtt szervezik, forrásaikat összevonták, melyeket a kerületi önkormányzatok és az állami támogatás biztosít. Szongoth Péter elmondta, hogy a XI. kerületi önkormányzat nagyon tisztességes az örmény kisebbséggel: idén több mint kétmillió forint támogatást kaptak. Minden harmadik csütörtökön örmény klubot rendeznek a Magyarok Házában. Évente egy-két kulturális műsort, valamint kiállításokat is szerveznek, melyeken erdélyi–örmény származású művészek, festők, zenészek alkotásait láthatják, hallhatják az érdeklődők. Szongoth Péter arról is beszámolt, hogy az anyaországból a Magyarországon élő örmények családja az 1600-as évek végén költözött Erdélybe, majd az 1800-as évek végén pedig hazánkba, így az itt élők közül anyanyelvüket nagyon elenyésző számban beszélik.
Marianné Wesolok Halina, a kerület Lengyel Kisebbségi Önkormányzatának vezetője hangsúlyozta, hogy a hagyomány- és nyelvápolás, az oktatás, a testvérvárosi kapcsolat elsősorban az önkormányzat feladata. Kulturális rendezvényeik is a hagyomány jegyében zajlanak, követik a Lengyelországban élő szokásokat. Fontosnak tartják, hogy a lengyel származású gyerekek minél jobban elsajátítsák a nyelvet, ezért lengyel anyanyelvű tanárok tanítják őket magas színvonalon, valamint táborokat, csereprogramokat szerveznek nekik lengyelországi testvérvárosukban. Kiállításaikon testvérvárosuk, Ustran is képviselteti magát, valamint a Budapesten élő, lengyel származású művészek alkotásait lehet megtekinteni. Idén lesz az ötödik évfordulója annak, hogy Ustran lengyel várossal aláírták testvérvárosi szerződésüket, épp ezért Lengyelországból delegáció érkezik Budapestre, valamint az ennek tiszteletére rendezett ünnepségen egy lengyel együttes is fel fog lépni.
Költségvetésüket tekintve állami, önkormányzati támogatásból élnek, az anyaországtól pedig hasznos könyveket kapnak.
A magyarországi bolgárok szétszórtan élnek az ország mintegy 170 településén. Budapesten és környékén él kétharmaduk, elsősorban a Csepel-szigeti Halásztelken, Szigetszentmiklóson, de nagyobb számban élnek Miskolc környékén és Pécsett. A viszonylag kis létszám és a szétszórt elhelyezkedés ellenére a hazai bolgárok a századok folyamán megőrizték etnikai identitásukat és nyelvüket. Ilija Martinov, a Kelenföldi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat vezetője arról számolt be lapunknak, hogy immáron hatodik alkalommal, idén május 26-án rendezik meg a kerületi kisebbségi napokat, melyen mind a nyolc kerületi kisebbségi önkormányzat képviselteti magát. Juhos Katalin, a XI. kerület polgármestere saját keretéből százezer forintot ad a kisebbségi önkormányzatoknak a nemzetiségi nap alkalmából. Rendezvényeiket tekintve, áprilisban I. Ferdinánd bolgár cár 1887–1918 közötti uralkodásáról hallgathattak meg egy előadást a bolgár származású érdeklődök, május 24-én pedig a szláv írásbeliség napját fogják megünnepelni.
Németh Istvánné, a horvát kisebbség kerületi önkormányzati vezetője szintén az anyanyelvi támogatást és hagyományőrzést jelölte meg elsődleges céljukként. Elmondta, hogy az anyaországgal és más országokban élő horvátokkal jó a kapcsolatuk. Előadásaik a magyar–horvát közös történelmi múlt emlékhelyeire vezeti el a hallgatókat. Németh Istvánné kiemelte, hogy közös rendezvényeik felejthetetlenek a horvát kisebbség számára, hiszen új ismeretségek, barátságok szövődnek.
Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbsége a cigányság. Életmódjukat, problémáikat tekintve nem összehasonlíthatók egyetlen más magyarországi kisebbséggel sem. A létszámukra vonatkozó adatok meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak. Az 1990-es népszámláláskor 142 683 személy vallotta magát cigány nemzetiségűnek, szakértői becslések szerint azonban számuk ma közel 500 ezer lehet, de vannak olyan szervezetek is, amelyek számukat 700-800 ezerre teszik.
Az 1994-es önkormányzati választások révén 477 helyi cigány kisebbségi önkormányzat jött létre. Budapesten a kerületek kisebbségi önkormányzatai közvetett választásokkal létrehozták a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Az 1998-as választások után 764 helyi cigány kisebbségi önkormányzat alakult.
Az úgynevezett Roma Társadalmi Integrációs PHARE-program végleges pénzügyi szerződését 2000. szeptember 12-én írták alá. A program költségkerete – a 2003 szeptemberében esedékes lezárásig – 3,35 millió euró (mintegy 888 millió forint): ebből PHARE-támogatás 2,5 millió euró (mintegy 662,5 millió forint), míg a hazai társfinanszírozás összege 850 ezer eurót (mintegy 225,5 millió forint) tesz ki.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal PHARE-programja négy megvalósítandó tevékenységből: az úgynevezett jóléti innovációból, a diszkriminációellenes intézményfejlesztésből és képzésből, valamint az információszolgáltatási programból áll.