Egy 1993-ban született kormányrendelet ad lehetőséget a kormányközi szervezet hazai működésére. A kilenc éve alakult bizottság munkájával elérte, hogy Magyarország a tagországok között jelentős szerephez juthasson. Ezt bizonyítja, hogy pár éve Magyarországon rendezték meg a tudomány világkonferenciáját, amelyen Nobel-díjas tudósok és a tudomány nemzetközi képviselői vettek részt.
Enyedi György, a Magyar UNESCO Bizottság négy év után leköszönő elnöke a testület eddigi munkájáról beszámolva elmondta: a testület kiválóan képviselte a nemzetközi szervezetben a hazai érdekeket. Az elmúlt évben a magyarországi világörökség helyszíneinek száma a pécsi ókeresztény emlékhellyel és a Hortobágyi Nemzeti Parkkal gyarapodott. Eközben az UNESCO magyar képviselete a kelet-közép-európai térségben regionális szerephez jutott. Náray-Szabó Gábor, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára az ülésen kifejtette: a Magyar Unesco Bizottság elsődleges feladata az, hogy nemzetközi színtéren is „láthatóvá” tegye a magyar kultúrát és tudományos életet.
A grémium jövőbeni feladatául tűzte ki egy fiatal tudósokat összefogó fórum létrehozását, valamint Bartók Béla népzenegyűjtői munkája feldolgozásának támogatását. Bejelentették azt is: a közeljövőben Budapest ad otthont az európai Unesco-bizottságok főtitkárai ülésének, továbbá a világörökség- bizottság irányító testülete is Magyarországon ül össze idén júniusban. Az ötventagú testület a következő négy évre egyebek közt az Unesco-tanszékek számának növelését, a fiatal tudósok fórumának megalakítását és az európai felsőoktatási központhoz való csatlakozást tűzte ki célul.
3 alapanyag, amit pajzsmirigy-alulműködés esetén jobb kerülni
