Négyéves működése alatt a minisztérium szakapparátusa kitüntetett figyelmet fordított a gazdaság fejlődését, az elmaradott térségek felzárkóztatását és a munkahelyek létrehozását elősegítő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Kidolgozta a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésének közép- és hosszú távú programját, és nagy ütemben megkezdte annak megvalósítását. Felgyorsult az autópályák és a folyami hidak építése, rekonstrukciója, a kedvező díjaknak köszönhetően pedig a forgalom jelentős része visszatért az autópályákra.
Az elmúlt kormányzati időszakban négy heves árvíz vonult le a Tisza vízrendszerében. A tárca a jelentős árvízi események miatt a korábbi időszakokban felhasznált összegek többszörösét fordította vízkár elleni védekezésre, új töltések megerősítésére. Létrehozta és sikerrel megvalósította a szakmapolitika és – fejlesztési elképzeléseket megvalósító – öt ország együttműködését biztosító Tiszai Vízügyi Fórumot. Elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepciója is, amely alapvetően új irányt jelöl ki a tiszai árvízvédelem hatékonyságának növelésére. A kormányzati ciklusban jelentősen növekedett a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási kapacitás. A közlekedési kormányzat 2001 decemberében sikeresen zárta le a közlekedési fejezetet az Európai Unióval – olvasható a KöM-tárcaleltárban.
A kormányzati ciklus kezdetén a magyar haderő sem méreteiben, sem szervezeti felépítésében, sem pedig működésében nem felelt meg a kor követelményeinek, a közeli NATO-tagságból fakadó szövetségesi elvárásoknak – olvasható a honvédelmi tárca öszszegzésében. A Magyar Honvédség az indokoltnál több, nem kellően feltöltött, létszámában elaprózott, békében a működésképtelenség határán lévő katonai szervezetből állt. A döntő többségében keleti eredetű haditechnika elavulttá vált és nagyjavításra szorult. Hazánk 1999 márciusában NATO-tag lett, ezt követően a kormány elrendelte a honvédség stratégiai felülvizsgálatát, s megkezdődött az átalakítás.
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
