Az aktív korú lakosság részére biztosított fogmegtartó kezelések tavaly novembertől lettek újra térítésmentesek. A Bokros-csomag bevezetése előtt még évi 3 millió fogtömést finanszírozott az egészségbiztosító, az elmúlt években ugyanakkor már csak 1,5 millió ilyen beavatkozást végeztek el az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződött közalkalmazott és vállalkozó fogorvosok. Míg 1990-ben több mint kilencmillió beteg jelent meg a fogorvosoknál, 1996-ra négymillió-kétszázhatvanegyezerre csökkent a számuk. Egy felmérés szerint Magyarországon 2001-re a középkorú felnőttek fogai közül átlagosan 15-16 beteg volt, emellett a korcsoport 95 százaléka fogágybetegségben is szenvedett. Tavaly a lakosság 70 százaléka már csak fájdalmai esetén ment el fogorvoshoz, miközben 98 százalékuk fogínybetegségben, 95 százalékuk pedig fogszuvasodásban szenvedett.
– Az első statisztikai eredmények alapján hatvan százalékkal megugrott a fogtömésre és gyökérkezelésre jelentkezők aránya – közölte lapunkkal Farkas Tibor, az egészségügyi miniszter fogászati referense. Ugyanakkor a fogorvosi praxisok bevétele növekedett ugyan, de elmaradt a tervezettől – szögezte le Farkas Tibor. Ennek oka az úgynevezett „lebegő pontos” finanszírozás: az elszámoláshoz szükséges egy teljesítménypontra jutó forintértéket a havi teljesítmény-előirányzat és az összteljesítmény hányadosaként határozzák meg. Ez az érték a tavalyi 2,14 pont/forintról 1,84 pont/forintra csökkent, miközben a szaktárca azt 2,50 forintra kívánta növelni. – A fogászati szakma bevonásával elemeztük a helyzetet, s intézkedési csomagot és pénzügyi átcsoportosítást terveztünk bevezetni, ám az elképzelésről – a kormányváltás miatt – már az új egészségügyi adminisztráció dönt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minőségbiztosítási feladatainak teljesítése érdekében májusban megjelenik a Fogászati Szabálykönyv legújabb változata – tette hozzá a szakember.
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
