Helybenjár a kisebbségi politika

Kaltenbach Jenő kevés előremozdulást vél felfedezni az elmúlt négy év kisebbségi politikájában Magyarországon – térségi összehasonlításban. Szerinte ezen a területen az elmúlt években egyfajta helybenjárás volt megfigyelhető, sőt bizonyos értelemben mintha az eddig elért eredmények veszélybe is kerültek volna. – Nem oldódott meg például a kisebbségek parlamenti képviselete, noha ennek nem látom igazi akadályát.

Ebben az esetben csupán a politikai hajlandóság hiányáról van szó – jelentette ki. Szólt arról, hogy nem történt változás a kisebbségi törvényben sem, holott sok tapasztalat gyűlt össze. Véleménye szerint a kisebbségi önkormányzatok nem jutottak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amelyek által valódi, önálló önkormányzatokká válhattak volna. – Nincs előrelépés az antidiszkriminációs törvény kapcsán sem. Romániában még tavaly elfogadták ezt a törvényt, Jugoszláviában szintén megkezdték a kisebbségekkel kapcsolatos hátrányok ledolgozását. A szlovákok most dolgoznak az antidiszkriminációs törvénytervezeten, amelynek alapjául a mi törvénytervezetünket használták fel. Olyan híreim vannak, amelyek arra utalnak, hogy Szlovákiában talán hamarabb el tudják fogadni a törvényt mint Magyarországon – mondta.
A kisebbségi ombudsman megjegyezte: fenntartásai vannak azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az Orbán-kormány nagyságrendekkel több támogatást adott hazánk legnagyobb kisebbsége – a romák – számára. – A költségvetésben valóban emelkedtek a tételek, azonban azt utólag nem vizsgálta senki, hogy ezekkel a pénzekkel mi lett – fogalmazott Kaltenbach. Mint mondta: a kisebbségi fejkvóta 1999 után szabad felhasználásúvá vált, és a hivatalnak tudomása van arról, hogy éppen ebből kifolyólag több helyen nem arra használták fel a kisebbségek után járó támogatást, mint amire azt valójában a költségvetésben szánták. Jelentős változás az ombudsman szerint csupán az ösztöndíj-rendszerben történt, hiszen az utóbbi négy évben jóval több cigány fiatal kapott támogatást, mint korábban. – Annak ellenére, hogy az ösztöndíj nagyon fontos dolog – hiszen a roma szülők gyakran nem tudják biztosítani a gyerek iskoláztatását –, azt hiszem, ez a módszer a lehetséges megoldásoknak csupán egy nagyon kis szelete – hangsúlyozta. Szerinte a fő feladat: érdekeltté tenni az iskolákat és önkormányzatokat abban, hogy megszüntessék a cigány gyermekek iskolai sikertelenségét.
Kijentette: az ombudsman hivatásos kritikus, akinek az a dolga, hogy bíráljon és javaslatokat tegyen, de ezek megvalósítására kizárólag a mindenkori kormány hivatott – közölte. Hozzátette: volt ugyan korábban egy javaslata, amely szerint az antidiszkriminációs ügyek első szakaszában az ombudsman egyfajta közvetítői, illetve bírósági szerepet kapna. Így az ombudsman mondhatná ki: történt-e diszkrimináció. Amennyiben az ügyfél nem értene egyet a döntéssel, úgy bírósághoz kellene fordulnia. – Ez a feladat kicsit hasonlítana az adatvédelmi ombudsmanéhoz, de ennél többre, azt hiszem, nem vállalkoznék és nem is lenne értelme – fogalmazott. Kaltenbach szerint van esély ennek az igénynek a teljesítésére. Hangsúlyozta: a kisebbségi politikát illetően az új kormánytól jelentős elmozdulást vár, az igazi eredmények elérése érdekében azonban szükség van az ellenzékkel való konszenzusra is, hiszen sok a kétharmados törvény. Emlékeztetett: a kisebbségi politikában rendkívül fontosak a személyi kérdések, hiszen a kisebbségi kérdés jelentős mértékben bizalmi ügy is. Nem véletlen, hogy a környező országokban a kisebbségi ügyekkel foglalkozó illetékesnek abszolut vitamentesen kell bírnia a kisebbségek támogatását – mondta. Az esetek legnagyobb részében megfigyelhető, hogy a kisebbségek képviselői magából a közösségből kerülnek ki. Ha mégsem így történik, akkor az a minimum, hogy az illető képviselőnek bizalmat szavaznak a kisebbségek.
Kaltenbach Jenő kijelentette: aggályai vannak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogszabályokat illetően. – Ahhoz, hogy garantálni tudjuk a kisebbségi önkormányzati választások tisztaságát, először fel kellene tenni azt a kérdést, hogy egyáltalán ki szavazhat a kisebbségekre – jelentette ki. Az első önkormányzati választások alkalmával – és most is – bárki szavazhatott a kisebbségi vezetőkre. Akkoriban nemzetiségeink és a törvényalkotók arra hivatkoztak, hogy ezzel a gesztussal meg szeretnék tisztelni a többségi társadalom kisebbségek iránt érdeklődő tagjait. – Szép döntés volt, ami azonban 1994-ben és 1998-ban is komoly visszaélésekre adott lehetőséget – jelentette ki. Hozzátette: ezeknek a jogszabályoknak köszönhetően olyan emberek jutottak kisebbségi vezetői pozíciókba, akiknek sok esetben semmi közük nem volt az adott nemzetiséghez vagy a kisebbségek soha sem támogatták volna megválasztásukat, csupán bizonyos köröknek volt érdeke a hatalomra kerülésük. Az ombudsman szerint szabályozni kellene, hogy kik azok az állampolgárok, akik részt vehetnek a kisebbségi önkormányzati választásokon. Több javaslat is született az elmúlt években ezzel kapcsolatban, ám a jogvédő a legradikálisabbat választaná: kisebbségi választói névjegyzék elkészítését javasolja. A jegyzékre önkéntesen lehetne feliratkozni, aki ezt nem tenné meg, az nem lenne jogosult a voksolásra.
Az országos önkormányzati választásokkal kapcsolatban is több észrevétele van Kaltenbachnak. Elmondta: eddig úgynevezett elektori rendszerben működtek a választások, ami a kis létszámú kisebbségeknél nem okozott problémát, hiszen a közösség olyan kicsi, hogy nincsenek kialakult érdekcsoportok, ezért nem szükséges a „finomabb” választási rendszer alkalmazása. A nagyobb lélekszámú kisebbségeknél azonban szinte kaotikusan zajlanak le az országos önkormányzati szavazások. Az ombudsman szerint azt is meg kellene vizsgálni: igazságos-e a kislistás rendszer, amely szerint az országos önkormányzatokat választják. – A megoldás az arányos rendszer bevezetése lenne, így a különböző csoportosulások az adott közösségen belül a támogatottságuk arányával megegyezően kapnának mandátumot – jelentette ki. Hangsúlyozta: a most következő kisebbségi választások az idő rövidsége miatt valószínűleg a jelenlegi jogszabályok szerint zajlanak le, de átmenetileg az is egyfajta szelekció lenne, ha legalább a települési önkormánzati választást és a kisebbségi önkormányzati választást két különböző időpontban tartanák. – Persze nem ez az ideális megoldás, de mégis csökkenteni tudná a visszaélések lehetőségét – szögezte le a kisebbségi ombudsman.