Horribilis kórházi számlák külföldön

Nemzetközi egyezmények biztosítják egyes országokban a magyar állampolgárok külföldi sürgősségi betegellátását, amelynek költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vagy az adott külföldi állam fizeti ki. Ennek ellenére érdemes utazási biztosítást kötni, hiszen az sokkal szélesebb körben nyújt védelmet, s – a módozattól függően – az ellátás díjából nagyobb összeget fizet ki. Ennek ellenére a külföldre utazó magyaroknak csupán az egyharmada köt utasbiztosítást.

Annak ellenére, hogy az utasbiztosítás magyar találmány, még mindig kevesen kötnek biztosítást külföldi nyaralásuk, utazásuk idejére. Külföldre utazó honfitársaink közül egy év alatt másfél millióan kötnek utasbiztosítást, ami a négy-öt millió kiutazó egyharmadát jelenti. Vagyis a biztosítási piac ezen ágának van még hová bővülnie. A biztosítók szakembereinek tapasztalata, hogy azok a balesetet szenvedők, akik a kinti kórházi kezelés végén megkapják a több százezres vagy milliós számlát, nagyon megbánják, hogy nem kötöttek néhány száz vagy ezer forintért biztosítást. A meggondolatlan, kockáztató utazók a tetemes költségekkel akár családjuk anyagi helyzetét, egzisztenciáját is tönkretehetik.
Az utazási biztosítások alapján a biztosítók nemcsak a hirtelen megbetegedések költségeit fizetik ki, hanem a biztosítás fokozatához és költségéhez mérten nagyobb segítséget is nyújtanak a bajban. Ez az asszisztenciaszolgáltatás: a bajbajutottnak nincs más teendője, mint külföldről feltárcsázni a kötvényen szereplő telefonszámot, s a biztosító munkatársai a segítségére sietnek. A magyarok által sűrűbben látogatott üdülési helyszíneken és városokban gyakori, hogy a cég munkatársa jól beszéli az adott ország nyelvét, ismeri a helyi viszonyokat, ezáltal a legideálisabb módon segíthet a kárenyhítésben vagy a megfelelő orvos kiválasztásában. Utóbbi azért is fontos, mert az orvos és a biztosító között szerződéses viszonynak kell lennie. Ez esetben a turistának még csak átmenetileg sem kell megtérítenie az orvosi kezelés költségét, mert azt a biztosító átutalja. Baleset elszenvedése vagy betegség esetén legfontosabb kritérium, hogy a biztosított a káreseményről mindenképpen értesítse biztosítóját.
A biztosítók általában több, két vagy három ajánlati csomagot kínálnak leendő ügyfeleiknek. A tarifák eltérők az úti cél és korcsoport szerint. A 65 év feletti utazók pedig nehezen, csak felárral tudnak biztosítást kötni. A tájékozódásban problémát jelent, hogy az utazási irodákban nem lehet összehasonlítani a biztosítók utazásbiztosítási kínálatát, mert ott általában csak egy-két cég ajánlatát árusítják.
A biztosítók pluszszolgáltatásokkal akarják még vonzóbbá tenni ajánlatukat: akad olyan módozat, amely a balesetet szenvedő vagy megbetegedő utas gyermekének hazaszállítását garantálja, vagy a balesetet szenvedő hozzátartozójának kiutazási költségét állja. De van olyan módozat is, amely a külföldön tartózkodó biztosított közeli hozzátartozójának Magyarországon bekövetkező halála vagy életveszélyes állapota esetén szervezi meg a biztosított idő előtti hazautazását a költségek átvállalása mellett. A biztosítók vagy az utasbiztosítást áruló utazási irodák arról általában hallgatnak, hogy a magyaroknak több országban is ingyenes baleseti ellátás jár. Igaz, a megkötött utasbiztosítás sokkal szélesebb körű orvosi ellátást tesz lehetővé, mint a kétoldalú államközi egyezményeken alapuló megállapodások kapcsán biztosított egészségügyi ellátás.
Lengyel Balázs, az OEP nemzetközi főosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: valóban léteznek nemzetközi egyezmények, amelyek alapján a magyar állampolgárok külföldi sürgősségi betegellátásának költségét az OEP vagy az adott külföldi állam fizeti ki. Azt viszont, hogy mi számít sürgősségi betegellátásnak, a helyi orvos dönti el. Vannak országok, ahol ez az életveszély megszüntetését jelenti, míg a fejlettebb és gazdagabb államokban egy szélesebb kezelést is takarhat. A főosztályvezető ismertette, hogy ilyen egyezményt kötött hazánk az európai volt szocialista országokkal, a FÁK tagállamaival, Nagy-Britanniával, Észak-Írországgal, Svédországgal, Finnországgal és Norvégiával, továbbá néhány ázsiai és közel-keleti állammal, valamint Kubával. Új típusú, az EU-s normákkal megegyező megállapodás van érvényben Ausztriával és Németországgal. Utóbbi két ország esetében viszont a magyar állampolgároknak a sürgősségi ellátás csak akkor ingyenes, ha kiutazásuk előtt a megyei egészségbiztosítási pénztártól beszerzik a szükséges ingyenes nyomtatványokat (Ausztria: H/A3-as, Németország: D/H111-es), majd ezeket az adott ország helyi egészségbiztosítási pénztáránál becserélik az úgynevezett elszámolólapra. A nemzetközi egyezmények ellenére Lengyel Balázs azt javasolja az utazásra készülőknek, hogy saját érdekükben inkább kössenek utasbiztosítást, mert az sokkal több nem várt eseményre, továbbá az adott országban a biztosítottak által az ellátásokért fizetendő egészségügyi hozzájárulásokra is védelmet nyújt. Az egyezményekkel nem érintett országokban, ha nincs az utasnak külön biztosítása, az egészségügyi ellátás költségeit a betegnek kell kifizetnie, és hazatérte után csak azon összeg megtérítésére jogosult, mintha a kezelést Magyarországon vette volna igénybe. A külföldi számla és a magyar visszatérítés között gyakran hatalmas a különbség! Ennek szemléltetésére a szakember az alábbi példát hozta fel: egy infarktust szenvedő beteg kezelésének a számlája az Egyesült Államokban vagy Franciaországban akár a tízmillió forintot is elérheti. Ehhez az OEP a magyarországi néhány százezer forint körüli térítési díjat utalja át, a különbözetet pedig a betegnek kell megfizetnie. Ha erre nem képes, akár ingatlanát is elvesztheti.
***
Az utasbiztosítás magyar találmány. Az első szakosodott utasbiztosítót, az Európai Utaspoggyász Biztosítót 1907-ben Pécsett alakították meg. A háború, majd az államosítás vetett véget a hazai magánbiztosítók, így az utasbiztosító társaság életének, az utazásoknak pedig a vasfüggöny felhúzása. Utazásokról ezt követően a 80-as években lehetett álmodozni, s ekkortájt a külföldre utazók már köthettek biztosítást.