Katasztrófaalap fagyra, aszályra

Nemzeti katasztrófaalap létrehozását javasolják az agrárbiztosítók az üzleti alapon nem vállalható károk – tavaszi fagy, aszály, belvíz – kifizetésére. Itthon a szántóföldi kultúrák mindössze harmada, a szőlők, a gyümölcsösök alig tizede biztosított.

Sok agrárcég gondja az idei tavaszi fagykár után, hogy a biztosítók egyáltalán nem, vagy az ügyfeleket nagyon megválogatva vállalnak kockázatot e tényezőkre, sőt belvíz ellen sem szerződnek.
Évről évre állandó pusztításról, nem előreláthatatlan eseményről van szó, így e kockázatok széles körben nem vállalhatók be a biztosítás keretei között – fejtette ki Gazdag Gyula és Varga László, a Generali-Providencia mezőgazdasági biztosítási vezetői lapunknak.
Németh László, a piacvezető Allianz agrárbiztosítási szakembere úgy vélte: a belvizes területeken nem volna szabad növényi kultúrákat telepíteni. Az Allianz viszont szűk körben köt tavaszi fagy elleni biztosítást. Fagy, aszály ellen üzleti alapon annyi díjat kellene beszedni, amelyet az agrárcégek nem tudnak kifizetni. Enélkül viszont a biztosítók képtelenek lennének veszteség nélkül művelni az üzletágat – világított rá Márki János, az Argosz illetékese, a biztosítószövetség agrártagozatának vezetője.
Javaslata szerint – több uniós ország példájára – nemzeti katasztrófaalapot kellene létrehozni az üzleti alapon nem vállalható károk kezelésére. A kockázatvállalásban a biztosítók, ügyfelek és a kormány mellett mindenkinek szerepet kellene vállalnia, aki érdekelt az agrártermékek piacra jutásában. Be kellene vonni a feldolgozóipari cégeket és az agárhitelező bankokat is – szögezte le Márki.
Óvatos becslések szerint itthon a (jobbára kis tőkeerejű) szántóföldi agrárvállalkozások legföljebb 25–35 százaléka költ agrárbiztosításra. Számosan csak a bankjuk, illetve az agrárintegrátor cégpartnerük felé vállalt hitel miatt szerződnek. A kockázatosabb, ezért magasabb biztosítási díjú szőlő- és gyümölcsültetvények legföljebb tíz százaléka biztosított.
Az agrárbiztosítások volumene 1996-ban ugrott meg, amikor az állam bevezette a biztosítási díj harmincszázalékos támogatását. Az 1997-ben regisztrált 3,06 milliárd forintos összpiaci díjbevétel részben emiatt nőtt 2001-re bő 11 milliárd forintra (a költségvetés tavaly mintegy hárommilliárddal járult hozzá a díjhoz), idén 11,8 milliárd forintnyi díj várható.
A biztosítók többsége általában nyereségesen műveli az üzletágat, bár egy-egy nagy pusztítást hozó év (így 1999) száz százalék fölé tornázhatja a szféra kárhányadát.
A termékkínálatot szűkíti, hogy 1996-ban a Colonia (ma AXA), két éve pedig az ÁB-Aegon is kivonult a piacról. Vannak viszont, akik bővítenek: a Generali – amely a kistermelői jégkárbiztosítástól a tenyészállatokat ért katasztrófakárokig széles palettát kínál – tegnap sajtótájékoztatón adott számot új tűz-, árvíz- és viharkár ellen védő erdőbiztosításáról.