A kereskedelem dinamikus növekedését várjuk a július elsején életbe lépő magyar–jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodástól – mondta Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnap, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. budapesti konferenciáján. Mint jelezte: a délkelet-európai országok részesedése a magyar külkereskedelemben mindössze három százalék, amely a szabadkereskedelmi megállapodások hatására várhatóan dinamikusan növekedni fog. A cél az, hogy a megállapodás hatálybalépéséig hátralévő rövid idő alatt a magyar vállalkozók megismerjék az új üzleti lehetőségeket. Az egyezmény ugyanis magyar szempontból rendkívül előnyös, olyan üzleti lehetőségeket nyit meg, amelyeket remekül kihasználhatnak a hazai vállalkozók. Nagyon lényeges, hogy a megállapodás addig lesz hatályos, amíg Magyarország az Európai Unió tagjává nem válik, vagyis várhatóan 2004-ig.
Pallos András, az ITDH belgrádi kereskedelmi szolgálatának vezetője szerint az iroda 1997-es megnyitása óta főleg a kereskedelemfejlesztési területeken igyekezett segíteni a magyar vállalkozóknak, ám már a tőkebefektetések előtt is megnyílt a lehetőség. Kedvezőbb lehetőségeket teremt, hogy megszületett a szerb privatizációs törvény, valamint elfogadták a jugoszláv vegyesvállalati törvényt is. A magyar vállalkozókat segíti az is, hogy időközben megnyílt az újvidéki és szabadkai ITDH-kirendeltség is. A Jugoszláviába irányuló magyar export 2001-ben 217,8 millió euró volt, 11,8 százalékkal több, mint 2000-ben. Az import értéke tavaly elérte 61,9 millió eurót, ami 9,5 százalékos növekedést mutat.
Egyedülálló a magyar csipszadó, más országok is követnék a példát
