Ma az állami ágazat a hazai össztermék 28 százalékát állítja elő Lengyelországban – közölte az MTI. Ebben az időszakban tízegynéhány társaság kerül a tőzsdére (köztük a LOT légitársaság), bár több továbbra is állami ellenőrzés alatt marad. A kincstár elsősorban a kis- és közepes vállalatokat akarja eladni a stratégiai befektetőknek.
Továbbra is az állami tulajdon lesz az uralkodó a tengeri és légikikötőkben, a vasutaknál, az elektromos és távközlési hálózatoknál, stratégiai raktárrendszereknél (kőolaj, földgáz). A miniszter szerint az olyan ágazatokban, mint a a bankszektor, kereskedelem, távközlés, élelmiszer- és járműipar, a privatizáció végleg lezárult.
A még megmaradt 2100 állami vállalatot Kaczmarek három csoportra osztotta: ötven százalékuk olyan rossz állapotban van, hogy teljesen fel kellene számolni azokat, vagy értékesebb portfólióikat külön felkínálni befektetőknek. A vállalatok harminc százaléka szerkezetátalakításra szorul, és ezáltal új életre kelhet (némelyikük jó áron eladható lesz), a maradék húsz százalék nagyon jó állapotban van, és egy részük számára a tárca befektetőt fog keresni. Kaczmarek visszautasította azokat a vádakat, hogy gátolná a privatizációt. Szerinte a jelenlegi lengyel privatizációs politikának három célja van: a gazdaság versenyképességének javítása, az úgynevezett érzékeny ágazatok (gáz- és acélipar) szerkezetátalakítása és végül a tőkepiac fejlődésének elősegítése.
Mint ismert, a lengyel piac iránt a magyar cégek közül elsősorban a Mol Rt. érdeklődik. A magyar olajvállalat aktív részese az ottani olajipari magánosításnak, pályázik a gdanski kőolajfinomítóra, valamint a PKN Orlen olajipari részvénytársaságra is.
Trump
Kijevi bohócnak nevezte a volt orosz elnök Zelenszkijt
