Mindenekelőtt azért kell a hamarosan megalakuló új Országgyűlésnek mielőbb döntenie arról, hogy újabb hat évre megerősíti-e pozíciójában Solt Pált vagy valaki mást választ meg helyette, mert a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke a törvény alapján egyben vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT) is. Ennek azért van különös jelentősége, mert a Legfelsőbb Bíróságot elvben minden további nélkül vezethetné akár hoszszabb ideig is ügyvezető elnöke, de az OIT első emberénél ez a megoldás nem alkalmazható. Az LB elnökének megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell.
Szakmai körökből kiszivárgott információk szerint az LB elnöki posztjára hárman esélyesek. Egyikőjük Solt Pál, akinek az első számú vezetőként eltöltött két ciklus előnyére és hátrányára egyaránt szolgálhat: míg javára írják az igazságügy reformjáért végzett munkáját, addig a szemére vetik azt, hogy nem mutatott kompromisszumkészséget. A jogászok úgy vélik, magatartása miatt a bírák évekig nem kaptak megfelelő fizetésemelést.
A másik esélyes Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának vezetője, akiről hírlik, élvezi az MSZP bizalmát. Lomnici Zoltán mellett szól, hogy több mint húsz éve gyakorló bíró. Mint emlékezetes, Lomnici a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi tisztségét idéntől tölti be, korábban főtitkára volt a testületnek.
Ígéretorgia a Tiszától
