Mától drágább lesz a hitel

A jegybank legfőbb döntéshozó szerve, a monetáris tanács mai hatállyal 8,50 százalékról 9,00 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat. A jegybank közleménye szerint a keresleti és a költségoldalról egyszerre jelentkező inflációnövelő tényezők veszélyeztetik a dezinflációs pályát. A testület szerint nem lazíthatók a monetáris kondíciók, ezért szükséges a jegybanki alapkamatláb emelése. A kamatemelés bejelentése után 11,41 százalékra javult a forint pozíciója a sáv erős oldalán a bankközi piacon.

Ötven bázisponttal, 8,50 százalékról 9 százalékra emelte a monetáris tanács mai hatállyal a jegybanki alapkamatlábat – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A piaci elemzők egy része már a május közepén közzétett – viszonylag kedvezőtlen – áprilisi inflációs adat ismeretében úgy vélekedett, hogy a közeljövőben emelkedik majd a jegybanki alapkamat. A tegnapi, jegybanki közlemény szerint ugyanakkor az áprilisi inflációs adatot a monetáris tanács úgy értékelte, hogy az elsősorban a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők áralakulása miatt emelkedett meg, így az önmagában nem indokolta volna a monetáris kondíciók megváltoztatását.
A ma megjelenő inflációs jelentésben részletezett előrejelzések ismeretében ugyanakkor a monetáris tanács már május elején felfelé módosította az inflációs pályára vonatkozó várakozásait, és rámutatott azokra a kockázati tényezőkre, amelyek a várható infláció további növekedését okozhatják az elkövetkező másfél-két évben. A külső tényezők közül az importált inflációt és az olajárakat, belföldön az aggregált kereslet és a versenyszektor bérköltségeinek gyors növekedését jelölte meg az inflációs nyomás lehetséges forrásaiként. Az állásfoglalásban jelzett inflációs veszélyeket – a testület szerint – alátámasztották az azóta megjelent adatok. Az eddigi jelzések és folyamatok alapján a monetáris tanács az államháztartás keresleti hatását a korábban jelzettnél nagyobbnak várja. Az inflációs nyomás további növekedését jelzi, hogy a január–márciusban 14,1 százalékos bruttó nominális béremelkedést mutató KSH-adat szerint 2002 első negyedévében a versenyszektorban tovább gyorsult a bérkiáramlás üteme.
Az MNB szerint az infláció növekedésének irányába mutató változások hatására emelkedtek az inflációs várakozások. A gazdaság jövőbeli pályájával kapcsolatos nagyobb bizonytalanság a 3–5 éves futamidőn a hozamok emelkedéséhez vezetett, és az árfolyam gyengülésében is éreztette hatását. A monetáris tanács értékelése szerint a keresleti és a költségoldalról egyszerre jelentkező inflációnövelő tényezők veszélyeztetik a dezinflációs pálya megvalósítását, ezért a testület úgy ítélte meg, hogy az infláció csökkentésének célja mellett a monetáris kondíciók lazulása nem engedhető meg, ezért a jegybanki alapkamatláb emelése mellett döntött. A jegybanki alapkamat legutóbb 2001. július 13-án emelkedett, 11,25 százalékra az addigi 11 százalékról.
***
Európa is Kamatemelésre vár . Néhány hete a makrogazdasági szakértők még azt valószínűsítették, hogy az év végén vagy a jövő év elején kerülhet sor monetáris szigorításra az Európai Központi Bank (EKB) részéről. A világgazdaság növekedésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt azonban az elmúlt napokban már ennél korábbi beavatkozást is elképzelhetőnek tartottak. Wim Duisenberg, az EKB elnöke tegnap az Európa Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságában tovább erősítette azokat a véleményeket, amelyek egy korábbi kamatemelést tartanak elképzelhetőnek. (Z. B.)