Medgyessy ismét magyarázkodhat

Amint megalakul az új összetételű parlament, elkezdődik a képviselők átvilágítása. Az érintettek kiszűrése várhatóan az év végéig megtörténhet. Azok a „tiszta” képviselők, akik 1994 óta már nem először jutottak mandátumhoz, mentesülnek a procedúra alól. Vannak azonban olyanok is, akiket érintettségük okán már korábban felszólítottak mandátumukról, illetve kormánytisztségükről való lemondásra – ilyen Medgyessy Péter vagy Csehák Judit –, ők a Magyar Közlönyön, illetve az MTI-n keresztül várhatóan ismét hasonló felszólításban részesülnek.

Még ez év végéig végezhetnek az átvilágítóbírák az új parlament átvilágításával. Mint ismeretes, az 1994 márciusában meghozott és azóta többször módosított jogszabály – ismert nevén: ügynöktörvény – értelmében mások mellett azokat szólíthatják fel a képviselői mandátumukról való lemondásra, akik 1990 előtt, a Kádár-rendszer idején a III/III-as ügyosztály tagjaiként ügynöki munkát végeztek, a titkosszolgálatok belső elhárításához tartoztak, vagy akik mindezen jelentéseket kormányzati, illetve az állampártban, az MSZMP-ben betöltött magas tisztségüknél fogva kézhez kapták.
Az újonnan megalakuló Országgyűlésben 251 képviselő az előző két ciklus valamelyikében is mandátumhoz jutott, így az ő ellenőrzésük már lekerült a napirendről. A 135 új képviselő átvilágítását azonban haladéktalanul megkezdik az átvilágítóbírák, amint a parlament megkezdi működését. Mint ismeretes, az 1994–98 közötti kormányzati ciklus alatt Horn Gyulát, Medgyessy Pétert, Csehák Juditot, Gál Zoltánt és Szűrös Mátyást már felszólították a mandátumról, illetve kormányzati tisztségről való lemondásra, hiszen állampárti funkciójuknál fogva megkapták a titkosszolgálati jelentéseket. Az ő esetükben – Szűrös Mátyást kivéve, aki most nem szerzett mandátumot – nem folytatják le ismét a procedúrát, az átvilágítóbizottság viszont korábbi döntése alapján ismét felszólítja őket a pozíciójukról való lemondásra, illetve felmentésük kezdeményezésére. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Magyar Közlöny legközelebbi számában újra közzéteszik a felszólítást, s annak nyilvánosságáról akként is gondoskodnak, hogy a Magyar Távirati Iroda számára is megküldik közlésre az indokolással együtt. Mint emlékezetes, a Horn-kormány ideje alatt a közzététel mind a Magyar Közlönyben, mind pedig az MTI híradásában megtörtént már egyszer.
Ismeretes: Medgyessy, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az MSZMP Központi Bizottságában és Politikai Bizottságában is tisztséget töltött be. Miniszterelnök-helyettesként is ténykedett, miként Csehák Judit, a szocialisták egészségügyi miniszterjelöltje is ellátta egy ideig ezt a funkciót. Ők akkor úgy nyilatkoztak, hogy az ügynöki jelentéseket nem használták fel munkájuk során. Horn az 1956-os forradalom és szabadságharc idején karhatalmista volt, és saját bevallása szerint részt vett a „rend” helyreállításában. Az 1980-as években külügyminiszterként folytatta politikai pályafutását. Gál Zoltán az 1994–98 közötti szocialista kormány idején házelnöki teendőket látott el, ám az 1980-as évek végén a belügyi tárca miniszterhelyetteseként kapta meg a titkos jelentéseket, majd a Duna-gate botrány kirobbanása után megbízott miniszterként ténykedett a Németh– kormány idején.
Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről rendelkező törvény értelmében egyébként nem csupán a képviselőket, hanem a kormány mindazon tagjait is ellenőrizni kell, akik még nem estek át az előző ciklusok valamelyikében az átvilágításon. A 2. paragrafus értelmében a közigazgatási és politikai államtitkárok szintén hasonló elbírálás alá esnek. A jogszabály szerint a helyettes államtitkárokat azonban már nem kell az átvilágítóbíráknak ellenőrizniük, miként az esetleg kinevezendő címzetes államtitkárokat vagy az országos hatáskörű szervek államtitkári besorolásban tevékenykedő vezetőit sem. Úgy tudjuk, az átvilágítási procedúra lassanként a sajtó átvilágításának végéhez érkezik. A törvényi sorrendnek megfelelően az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok megyei és országos elnökségének tagjai vagy annak megfelelő vezető testületi tisztségviselői kerülnek sorra. Tudvalévő, hogy a Független Kisgazdapárt a választási eredmény alapján nem jogosult állami támogatásra, így kiesik ebből a körből. Az országos listát állító pártok közül az Új Baloldal sem ért el kétszázalékos eredményt, így vezetőit szintén nem kell ellenőrizni. Más a helyzet a nemrég alakult Centrum párttal. Az új formáció elnökségének tagjai az átvilágítási törvény hatálya alá esnek. Tekintettel a törvény kötött sorrendiségére azonban, sem a párttisztségviselők, sem a sajtó vezető tisztségviselőinek ellenőrzése nem befolyásolja az országgyűlési képviselők, kormánytagok és államtitkárok átvilágításának ütemezését, így a tapasztalatok alapján az év végéig valóban lezárulhat a procedúra.
Emlékezetes, hogy a Horn-kormány időszaka alatt több személy ellen folytattak le érintettségüket megállapító eljárást, azonban ők vagy lemondtak tisztségükről, vagy bíróságon támadták meg az átvilágítóbírák határozatát. Az eljárás így elhúzódott, 1998-ban pedig már nem kerültek be a parlamentbe.
Lapunk úgy tudja: bár a már átvilágított képviselőket nem kell ismét ellenőrizni, új iratok előkerülése esetén a jogszabályok lehetőséget adnak erre.

Lemondásra szólították föl Medgyessyt. Tarr György egykori átvilágítóbíró levelet írt Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölthöz, amelyben kifogásolta: a politikus annak ellenére vállalta a jelölést a kormányfői posztra, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság 1997-ben az átvilágítási törvény alapján érintettnek találta. A volt átvilágítóbíró arra kér választ a miniszterelnök-jelölttől, hogy „miként tudja összeegyeztetni jogilag, morálisan és a politikai erkölcs szempontjából azt, hogy az 1994. évi XXIII. törvény alapján a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében ellenőriztetvén a hivatkozott törvény 1. paragrafusának d. pontja alá tartozónak minősíttetett, s a tisztségéből való lemondásra szólíttatott fel, ugyanakkor jelen időszakunkban a miniszterelnöki jelöltséget elfogadta”. Tarr György levelében úgy vélekedett, hogy Medgyessy Péter közjogi tisztséget nem tölthet be. – Medgyessy Péter az illendőség szabályai szerint magánlevélben fog válaszolni Tarr György volt átvilágítóbíró magánlevelére, bár az a jogi helyzet ismeretének hiányáról tanúskodik – közölte Gál J. Zoltán, a kormányfőjelölt helyettes kabinetfőnöke az MTI-vel. Hamis állításnak nevezte, hogy Medgyessy a korábbi átvilágítás eredménye miatt közjogi tisztséget nem tölthet be.