A Kossuth Klubban megtartott vitaesten Csicsery-Rónay István, az 1945-ös kisgazdapárt külügyi osztályának vezetője elmondta: az Európai Unió (EU) földpolitikája nem kedvez a magyar agrártársadalomnak, hiszen arra ösztönzi a csatlakozásra váró tagjelölt országokat, hogy azok a „türelmi idő” lejárta után engedélyezzék a külföldiek termőföldvásárlását. Az EU által Kelet-Közép-Európában szorgalmazott tömegtermelés csak úgy lehet kifizetődő, ha nagy számú, ám olcsó bérmunkaerő végzi a munkát a földeken. Csicsery-Rónay szerint ez alapvetően sérti a magyar érdekeket, hiszen a közösség kívánalmainak csak a hazainál nagyságrendekkel tőkeerősebb külföldi gazdák tudnak megfelelni. Hozzátette: a magyar diplomáciának meg kell győzni az uniót, hogy a tagjelölteket ne gyarmatnak tekintse. Ehhez azonban nemcsak az FKGP megújulása, hanem a csatlakozni vágyó államok összefogása is szükséges – mondta Csicsery-Rónay István. Hasonló véleményen volt Horváth János, a Fidesz parlamenti padsoraiban helyet foglaló kisgazda politikus is, aki szerint az FKGP öncsonkítása is hozzájárult a polgári oldal választási vereségéhez. Mint fogalmazott: „Orbán Viktor 2002. nyárelőn a második négyéves kormányzás útján haladna, ha Magyarországon a politika – tágabb értelemben véve – kétpólusú lenne. A koalíciós partner MDF és a szövetségesek mobilizáltak szavazatokat, de nem eleget. Hiányzott az évszázados történelmi örökségére büszke és országszerte begyökerezett FKGP jelzéseire figyelő, mintegy egymillió szavazópolgár számottevő hányada.” Hozzátette: a kisgazdáknak együtt kell működniük a Fidesz által irányított polgári erőkkel, hiszen ellenkező esetben a mezőgazdaságból élők voksait a MIÉP, vagy az „agrárszervezeteket kontrolláló” MSZP gyűjtheti be. Ahhoz, hogy a kisgazdapárt „megtáltosodjon”, törvényessé kell tenni a helyi szervezetek működését, valamint minden kizárást érvényteleníteni kell „Dobi Istvántól Torgyán Józsefig” – mondta az 1945-ös nemzetgyűlés tagja.
Kulcsár Péter, a Társaság a Történelmi Szociáldemokráciáért nevű szervezet társelnöke kifejtette: az egykori keleti blokk többi országához hasonlóan Magyarországon is kiszorultak a történelmi pártok a parlamentből. Azonban a jelenlegi „takaréklángon” is fontos szerepet tölthetnek be azzal, hogy megőrzik időtálló hagyományaikat, elveiket, eszméiket, és tapasztalataikkal kritikát gyakorolnak a mai magyar politikában. A jelenlegi nagypártok ugyanis gyűjtőpártok, amelyek nem eszmei vagy rétegigények alapján jöttek létre. Kulcsár Péter éppen ezért tartja fontosnak, hogy a közéletben a Bibó István és Kéthly Anna által is vallott, úgynevezett harmadik utas elveket hirdető politikai erő is jelen legyen. Hozzátette: az egykori kommunistákat azért sem lehet valódi szociáldemokratáknak tekinteni, mert napjainkra a Bokros-csomagot megteremtő, neoliberális módon gondolkozó kapitalistákká váltak.
Szűrös Mátyás, a köztársaság korábbi ideiglenes elnöke szerint a magyar közélet fontos feladatai közé tartozik, hogy megerősödjön a politika etikai oldala. Ebben komoly szerepet kaphatna egy megújuló szociáldemokrata párt. Kijelentette: az MSZP mindmáig nem tudott ilyen párttá válni, ehelyett a multinacionális irányzatok hatása alá került, és valójában bankárok irányítják. A választások után ugyan azt hangoztatták, hogy a szociáldemokrácia győzött, ezt azonban Szűrös Mátyás politikai megtévesztésnek tartja. Hozzátette: amíg Európában a konzervatív és a szociáldemokrata pólusok állnak szemben egymással, addig Magyarországon a konzervatív és a neoliberális erők alkotják a politika két térfelét. A köztársaság egykori ideiglenes elnöke úgy véli: az elmúlt évtizedben világszerte megerősödött az új baloldali gondolat, amely a klasszikus szociáldemokrata értékeket vallja. Mivel Magyarországon az MSZP csak a szólamok szintjén szociáldemokrata, ezért a már meglévő s valóban ezt az értékrendszert valló erők összefogásával kell létrehozni a hiteles hazai szociáldemokráciát. Mint fogalmazott, ennek első lépése lehet az irányzathoz tartozó alapítványok, társaságok közötti harmónia megteremtése, illetve egy együttműködési megállapodás létrehozása. Ezt követően a valódi szociáldemokrata pártok – a Centrum párthoz hasonló – szövetségét kell kialakítani, amelyben mindegyik tagpárt továbbra is megtarthatja az önállóságát. Ennek az új, balközép, ernyő jellegű tömörülésnek a nemzeti oldalon a helye, és az 1943-as példa alapján a kisgazdákkal is együttműködési szerződést köthetne – mondta Szűrös.
Lapunk érdeklődésére kifejtette azt is: az MSZP valószínűleg mindent megtesz majd azért, hogy ne egyesüljön a szociáldemokrata nemzeti balközép, hiszen ez ellentétes politikai érdekeivel. Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet vállalna ebben az új pártban, kijelentette: ha adottak a körülmények, az élére áll.
Kiderült mi kell a washingtoni tárgyalások sikeréhez
