Jogszabályok felülvizsgálatára nincs mandátuma a rendes bíróságoknak, ezért az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy az Orbán-kabinet 2000. évi hatszázalékos gázáremelése miatt jár-e kártérítés a Mol Rt.-nek vagy sem – ezt a korábbi, jogerős bírói döntést hagyta jóvá tegnap a Legfelsőbb Bíróság, miután elutasította az olajcégnek a jogerős döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét. A Mol Rt. az Alkotmánybíróságnál is beadványnyal élt, az azonban még kérdéses, hogy mikor tűzi napirendre a testület a „gázárbeadványt” – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a tegnapi tárgyalás után Bánhegyi Ilona, a Mol Rt. jogi ügyekért felelős igazgatója.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor az ítélet indoklásaként tegnap azt is kimondta, hogy a miniszter (mint az elsőfokú árhatóság irányítója) által aláírt gázárrendelet jogszabálynak minősül. Ez azért volt lényeges, mert a Mol Rt. ennek ellenkezőjét vélte. A Legfelsőbb Bíróság ezt az állásfoglalását azzal támasztotta alá, hogy a gázárrendelet polgárok sokaságát érinti, ezért továbbra is jogszabálynak kell tekinteni a rendeletet, s mint ilyenről a rendes bíróságok nem foglalhatnak állást.
A Mol Rt. kártérítési követelésként 7,3 milliárd forintot jelölt meg. Ez az összeg a 2000. évi, hatszázalékos gázáremelés időszakától számítva a kereset benyújtásáig felhalmozódott konkrét veszteséget takarja. Ám ennél is lényegesebb, hogy az olajtársaság elsősorban a kártérítés jogalapjának megállapítását szeretné elérni.
Ha ezt az Alkotmánybíróság elismeri, úgy a cég a 2000 óta felhalmozódott, csaknem 240 milliárd forint gázüzletági veszteség megtérítésére perelheti majd – a Gazdasági Minisztériumon keresztül – az államot.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
